135121. lajstromszámú szabadalom • Átvívő rövid villamos hullámokhoz
135131. csatolás is fennáll. A mágneses csatolást az alábbiakban (m) betűvel jelöljük. A számításból az tűnik ki, hogy a mágneses (m) csatolás abszolut értéke egyenlő a kapaci-5 tásos csatolással., A csatolás foka nem függ a két csatoló hurbk hatásos hosszától, tehát az átlapolás hosszától, hanem csupán a r lb. ábrában feltüntetett keresztmetszeti méretektől, tehát a vezetők (r) sugarától, a 10 vezetők (a) kölcsönös távolságától, amely mindkét vezetéknél egyforma nagy és a két kettős vezető közötti (s) távolságtól. A 2. ábrában feltüntetett diagrammból láható, s hogy a csatolás foka az — viszony növeke-15 désével, tehát a két kettős vezeték kölcsönös távolságának növekedésével csökken. A vezetők' közötti (a) távolságnak csak a kisebb csatolási fokoknál van észrevehető befolyása és növekedéséve! a csatolás is nö-20 vekszik. Ha feltesszük, hogy iaz (La) hurkot a 3. ábrában feltüntetett módon oly (W) Ohmos ellenállás 'zárja le, amely -egyenlő a vezetékhurok (Z) hullámellenállásával, úgy ez az ellenállás a másik (Li) vezeték-25 hurok bemenetére úgy vivődik át, hogy ott általában komplex (R+jX) ellenállás jelentkezik. A 4a. ábrában a (jX) vakellenállás és a hozzátartozó hurok (Z) hullámellenállásának, a 4b. ábrában az (R) hatásos ellenállás 30 és a (Z) hullámellenállás viszonyát, mindkét esetben a relatív — villamos hossz függ-A vényében tüntettük fel. Az utóbbi viszonyban a hurkoknak a kerületi zavarok szempontjából korrigált, hullámhosszakban mért 35 hossza. A paraméter a csatolás (m) foka. Ezekből a görbékből látható, hogy egyrészt az 1 villamos hossz, másrészt az induktív csatolási fok és így - az (r), (s), (a) méretek mindig megválaszthatok, úgy, hogy 40 az átvitt (X) vakellenállás nullával egyenlő. Ez a feltétel minden egyes csatolási foknál kielégíthető, hogyha — — 0,25, tehát a villamos hossz -r 4 Ha tehát az 1 = —- villamos hosszat vá-4 45 lasztjuk, akkor reális (W) lezárás esetén az áttételi vfszony tisztán reális .és járulékos vakösszetevők nem jelentkeznek . A fentiek alapján változtatható áttételi viszonyú átvivő szerkeszthető. Evégből 50 pusztán a csatolási fokot állandó == — villamos hossz mellett kell változtatni. A csatolási fokot legegyszerűbben a vezető huikok közötti (s) távolság változtatásával szabályozzuk. Erre alkalmas berendezést vázlatosan az 5. ábrában tüntettünk fel. A 55 távolság változtatása végett a két vezetéket egymástól úgy távolítjuk, illetőleg egymáshoz úgy közelítjük, hogy azok eközben egymással párhuzamosak maradnak. E változtatás végett azonban úgy is eljárhatunk, 60 hogy a vezeték-hosszak mentén mért távolság nem marad állandó. Evégből például az alsó hurkot a jobboldali csatlakozó kapcsok körül elfordítjuk. A csatolás megváltoztatása végett az egyik kettős vezetéket 65 közös középső tengely körül is elforgathatjuk. Ilyen kivitelt a 6. ábrában tüntettünk fel. A leírt (megoldással az' áttételi viszony tág határok iközött változtatható. Ha pé1- 70 dául a csatolás fokát 0,05—0,95-ig változtatjuk, takikor az átvitt T?.0 hatásos ellenállás iá (Z) hulláimeüenálláshoz viszonyítva 500—0,01 iközött majdnem lineárisan változik. Eközben vákellenállások nem jelent- 75 kéznek. A változás a következőképen megy végbe: R0 1 /l-m«\«" , . • W -•„•=—( 1, ahol q = -„- van. Z. a \ m / ^ q z Ha tehát az áttételi viszony ü 'l/S akkor ü -ra* qm 80 A megadott hossz nem az egyedül tehetséges ihossz, amely mellett az átvitel vakellenáHjásitól mentes. A 4a. ábrabeli görbéikből az tűnik ki, 'hogy körülbelül 0,6 (pontosan 0,618) csatolási fok felett a vak- 85 ellenállást ábrázoló görbének több nuCilponti átmenete van. Elegendő nagy csatolás- esetén tehát .az átlapolási hossz -r~-nél kisebb is lőhet. Ebiben az esetben azonban a vakellenáíüástől mentes átvitelhez szűk- 90 séges átlapolási hossz a csatolás fokától függ. A 4b. ábrabéf; görbéik vizsgálataiból kitűnik, hogy ezekben az esetekben egyidejűleg laz átvitt hatásos ellenállás iá (Z) huHámellenáíllással, tehát a lezáró (W) ellen- 95 állással egyenlő. Az áttételi1 viszony tehát 1, még pedig függetlenül attól, hogy a W a q = — viszony, melyet reálisnak tettünk fel, mekkora. A 4a. és 41b. ábrákban feltettük, hogy q = 1. Ha q-ra más 10 °
