135104. lajstromszámú szabadalom • Egymásbatólható csőelemekből álló antennaoszlop

Megjelent 1948. évi október hó 1-én. MAGYAR SZÁBADALMI'BíRŐSAe SZABADALMI LETRAS 135104. SZÁM. VI l/j, OSZTÁLY. — S-19fí48. ALAPSZÁM. Egymásbatólható csőelemekből álló antennaoszlop Stick Keresztély Pál elektrotechnikus, Rákosszentmihály. A bejelentés napja: 1943. évi szeptember hó 14. Már ismeretesek egymásbatolható csőele­mekből álló antennaoszlopok, melyeket szál­lítható rádió vagy szikratávíró berendezé­seknél! alkalmaznak. Az ismert megoldások-5 nál, pl. a Magirus-rendszerü antennaoszlop­nál x az egyes csőelemeknek egymáshoz ké­pest való széthúzása görgőkön vezetett acél­drótkötél segítségével történik. Gyakran elő­fordul, hogy az acélkötelek egymásba sod-10 ródnak, megcsomósodnak, a görgőkről le­ugranak, ami az egész szerkezet üzemkép­telenné válását okozza. A görgőknek a csö­vek között való elhelyezése miatt aránylag nagy átmérőjű csöveket kell alkalmazni, ez 15 viszont nagy súlyt eredményez, ami a köny­nyű kezelés és szállítás rovására megy, A találmány tárgya olyan csőelemes an­tennaoszlop, mely a fenti hátrányokat kikü­szöböli, gyorsan és üzembiztosan kezelhető. 20 A találmány szerinti antennaoszlopnál a cső­elemek között görgők nincsenek, ennélfogva sokkal vékonyabb csöveket lehet alkal­mazni. Ennek az az előnye, hogy az anten­naoszlopnak kisebb a súlya, felállított heiy-25 zetben kisebb a ráható szélnyomás, mint az eddigieknél volt. A találmánybeli antenna­oszílop az eddigi 15—20 m magas antenna­oszlopokkal szemben 30—50 m vagy ennél nagyobb magasságúra készíthető el, anél-30 kül. hogy a magasság növelése a megbízható működés rovására menne. Ä találmánynak elsősorban a katonai alkalmazás szempont­jából van nagy jelentősége. A találmány tárgyát képező antennaosz­lopot az jellemzi, hogy az egyes csőelemek 35 tömítetten illeszkednek egymásba és a cső­elemek együttesen zárt .munkateret határol­nak, mimellett a működtető légnemű vagy íolyékony közegnek a munkatérbe való be-, illetve kivezetése végett a legalsó csőelem ÍO egy vagy több csőcsiatlakozással van ellátva. A csatolt rajz a találmány példaképem ki­viteli alakját szemlélteti, mégpedig az 1. ábra a felállított antennaoszlop részle­ges oldalnézete, a • 4r> 2. ábra az 1. ábra (A-A) vonala mentén, míg a 3. ábra a (B-B) vonala mentén vett rész­leges metszet. Ebben az ábrában a csőeleme­ket egymáshoz képest széttolt helyzetben 50 rögzítő retesz keresztmetszetét, továbbá a reteszelés oldására való kampó nézetét is feltüntettük. Az antennaoszlópot — az 1. ábra szerinti felállított, üzemi helyzetet tekintve — a leg- 55 alsó (la), a közbenső (1) és a legfelső (lb) csőelemek alkotják. Az (1), (lb) csőelemek alsó részére pl. sajtolássa1 vagy hegesztés­sel a (2) gyűrű van erősítve. A csőelemek egymásban dugattyúszerűen mozgathatók 60 és a kellő tömítést 0 rugalmas (3) tömítő­gyűrűk létesítik. Aszerint, hogy az antenna­oszlop üzemi vagy összecsukott helyzetben van, a csőelemek löketüknek felső vagy alsó végpontjában állnak. 65 Az (lb) csőelem szabad végét a (4) anten­nahuzalt tartó (5) fej zárja le, míg az (la) csőelem alsó vége a (6) talprészre támasz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom