135091. lajstromszámú szabadalom • Berendezés modulált vívőhullámok áramlökéseinek vezetéken át való vételére
2 135091. első érkező félhullám olyan irányú, hogy a (T) transzformátor másodlagos tekercsében a teljes vonallal rajzolt nyíl; irányának megfelelő irányú pozitív feszülit-5 séget gerjeszt. Ez esetben a gerjesztett feszültség növeli az (A, B) pontok közötti előf'eszültséget. A kapcsolási elrendezés olyan, hogy a két feszültség öszstzege nagyobb a vezérlőköz átütaíeszült-10 ségénél és így gyújtja az (L,) csövet. A másik, negatív félhullám tartama alatt az (Lj) cső vagy gyújtva marad, vagy kialszik. Ez függ az előfeszültségtöl!, a gerjesztett feszültség nagyságától, az 15 áramkör időállandójától és a váltóáram frekvenciájától. Kis frekvenciájú váltóáram és kis időállandójú áramkör esetében lüalszik a cső s csak a következei pozitív félhullám hatására gyúl újból ki. 20 Nagyobb frekvenciájú váltóáram, nagyobb időállandójú áramkör és az áram fenntartásához szükséges feszültségnél nagyobb elŐfeszüllség esetén az (L,) cső a negatív fé'.hullám tartama alatt is gyújtva 25 marad. Azonban annak, hogy az (Lx ) cső vezéri őközc a jelek időtartama alatt gyújtva marad e vagy sem, nincsen semmi befolyása a berendezés működésére, mint később látni fogjuk. 30 A negatív félhulilám tartania alatt a (T) transzformátor másodlagos tekercsébon gerjeszteti feszültségnek a szaggatott vonallal rajzolt nyíllal jelzett iránya van. E feszültség áramot létesít a (T) transz-35 farmátor másodlagos tekercséből, (R) egyenirányítóból, (rí) ellenállásból és hozzá párhuzamosan kapcsolt (Cx ) kondenzátorból összetett áramkörben. Ennek folytán az (r,) ellenállás mentén olyan •iO feszüllségkülönhség létesül, amely az (A ós C) pontok közötti rendes előfeszültséggel ellenkező hatású és akkora, hogy az !(L2 ) cső (ei, e2) elektródái közötti [feszültséget a gyújtás fenntartásához szüki5 séges értéke alá csökkenti, mire az. (L2 ) cső kialsziilk. A (Ci) kondenzátor elejét veszi annaik, hogy az: (r,) ellenálláson ható ellenfeszüllség a jel feszültség pozitív félhullámának 50 tartama alatt zérusra csökkenjen. (L2 ) tehát mindaddig kioltva marad, amiig jeláram érkezik. Miután láttuk, hogy a jeláramnak milyen hatása van a csövek vezérlésére, meg-55 vizsgáljuk, hogyan működnek a csövek zárt anódáramkör esetében. A berendezés nyugalmi állapotában az (L2 ) cső gyújtva van, ennélfogva a csä (A) anódjávaí sorbakapcsolt (r.4) ellenálláson áram folyik át. A (C2 ) konden- 60 zátor fel van. töltve, mert a (D) pont földelt, az (E) pontnak pedig a \ fentemlített (Vz) feszültséggel egyenlő nagyságú potenciálja van, amely tehát elegendő ahhoz, hogy (L,) fökisütőlközében 65 fenntartsa az áramot. Jeláram érkezésekor az (Lt ) cső a jelfeszültség pozitív félhulámának tartama alatt gyújtva van s ennélfogva anódáján és az evvel sorbakapcsolt (Sr) jelfogón 70 áram folyik át. Az (Sr) jelfogó meghúzza záróérintkezőjét. A gyújtástól a (D) ponton (Vz) potenciál keletkezik, mire a (C>) kondenzátor kisül. A kisülési áram megnöveli az (r4 ) ellenálláson keletkező 75 feszültségesést, (L2 ) anödájának potenciálja ennélfogva a (Vz) érték alá esik s a főkisütőiköz árama megszakad. A most következő negatív féilhullám larlama alatt a fent leírt módon kialszik 80 az (L.,) cső vezérlőköze is és ez a cső a jel megszűnéséig kioltva marad. Az (L,) cső íőkisülési közének gyújtása és az (Sr) jelfogó gerjesztése mindaddig tart, amíg jeláraim van jelen. A (C2 ) 85 kondenzátor most az előbbivel elllienlkező értelemben töltődik fel, mert az (E) pont földelt és a (D) pontnak van (Vz) feszültsége. . Amint a jel áram megszűnik, eltűnik 90 az (rx ) ellenálláson ható ellenfeszültség is és az (L2 ) cső ismét kigyúl. (L 2 ) anódkörénelk zárásakor az (E) pont feszültsége (Vz) értékre növekszik, ennélfogva a (C2 ) kondenzátor kisül, még pedig 95 előbbi kisülésével; ellenkező irányban. Az (Sr) jelfogó tekercsében folyó áram növekedése csökkenti az (Li) cső anódájának feszültségét s ez a cső kialszik, mire (Sr) jelfogó elenged. A berendezés 100 most ismét nyugalmi állapotában van, A bizonyos számú váltóáraímszakaszból összetett áramlökés ilymiódon váltakozva gyújtja és oltja a két csövet, s egyúttal működteti az (Sr) jelfogót is mindaddig, 105 amíg jetáram érkezik. Az előbb leírt folyamat minden további áramlökés érkezésekor megismétlődik. Ha tehát az érkező, vivőáramként szolgáló váltóáramot többször megszakítjuk, vagy moduláljuk, 110 a rezgő (Sr) jelfogó az átvitt jelre jellemző számú megszakításoknak vagy a moduláló frekvenciának ütemében működik. A 2. ábra szerinti elrendezés abban 115 különbözik az 1. ábra szerintitől, hogy az (L,) csőnek külső (H) elektródája is * van. Ez bizonyos egyszerűsítést jelent,
