135077. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolópor előállítására

Megjelent Í948. évi október hó 1-ón. MAGTÁR SZABADALMI BÍEŐSÍ9 SZABADALMI LEÍRÁS 135(m. SZÁM. IV/h/1. OSZTÁLY. — S-17494. ALAPSZÁM. Eljárás sajtolópor előállítására. „Klotild** első magyar vegyipar és „Acetic*' vegyiművek egyesített r. t. Budapest, mint St einer József részvénytársasági cégvezető, Tatató város jogutódja. A bejelentés aapja: 1938. évi július hó 14. A karbamidból és tiokarbarnidbő! formaldehiddel keletkeztetett kondenzációs tenmékek fölös íormialdehidet tartalmaznak. Az ilyen kondenzációs termékeknek töltőanya-5 gokkai való benső keverése ill. gyúrása, szárítása és őrlése útján előállított siajtolóporok, noha már a szárítás alatt is távozik formaldehid, ugyancsak fölös formaldehidet tartalmaznak. A formaldehid-fölös--10 leg a siajtoíópor későbbi feldolgozása, vagyis a sajtolás? művelet folyamán1 távozik el. Az eltávozó formaldehid nem hasznosítható, ami, teknitettel a formaldehid viszonylag magas árána, lényeges veszteséget !5 jelent. Hátrányos azonban, a formaldehidnek a sajtolási művelet alatti eltávozása azért is. mert gyakran vezet hibákhoz, pl, a sajtolt tárgyakban mutatkozó hólyagokhoz, likacsokhoz stb. Mindezekért megkísé-20 relték már azt a munkaimódot, amely sze, rint a formaldehidet a kondenzációs termékek előállítására nem fölöslegben', hanem olyan mennyiségben alkalmazták, amely a • kész sajtolt tárgyak összetételéből vojt ki-25 számítható. Kitűnt azonban, hogy az így kapott termékek rosszabb minőségűek és általában kevésbé értékesek, mint azok, amelyek formaldehid-felesleggel készülteik. A taiMlimány szerinti eljárás olyan saj-80 tolópoTOk előállítására irányul, amelyeknek sem az előállítása, sem a későbbi felhasználása, vagyis tárgyakká való meleg sajtolása nem jár formaldehidveszteséggel, de amelyek mégis olyan értékesek, mint az. eddigelé formaldehid-felesleggel előállított 85 sajtolóporok. Az eljárásnak az a lényege, hogy először formaldehid-felesleget tartalmazó folyós kondenzációs terméket állítunk elő, amelyhez azután, a szárítást niege1

őzőein, további karbamidot és/vagy tio- 40 karbamidot, továbbá oíyan savas katalizátort adunk, amely a fölös formaldehidet az utólag adagolt karbamiddal (tiokarbafniddaí) a- szorítás, főként pedig a sajtolás folyamán műgyantává kondenzálja. A formai- 45 dehid-felesleget tartalmazó kondenzációs termék előállítását semleges vagy csak gyengén savanyú kémhatású oldatban: végezzük és csak utólag savanyítjuk meg ia savas katalizátorral. Savas katalizátorok- 50 ként való felhasználásra elsősorban a nagymolekulájú szerves savak, továbbá a több bázisú szerves savaknak savanyú, vagyis egy vágy több szabad karboxilcsoportot. tartalmazó észterei imutatko>ztak alkalma- 55 sakniak, kiváltképpen azok, amelyek a reakciós elegyben nehezein oldhatók. E vegyületcsoportok tagjai, a kísérletek szerint, a sajtolási folyamat alatt különösen erélyes katalizáló hatást fejtenek ki. Különösenv

eo használhatónak bizonyultak pl. az. adipinsav, szebacineav, borostyánkősav, gyantiaeav, adip'hsavas monoglcicermeszter, ftálsavas monoglicerineszter s. i. t., amelyeket