135072. lajstromszámú szabadalom • RUgós helyretolószerkezet talpas tüzgépekhez az emelkedésnek megfelelőén szabályozható előresiklással és súlykiegyenlitéssel

2 135072. Az első kiviteli alak szerint'(í—2. áb­rák) az (a) fegyver a (b) bölcső (aiv bi) egyenesvezetékbein mint egyetlen egész sik­lik hátra. A (b) bölcsőt az (a) fegyverrel 5 együtt (b„) pajzscsapok körül magassági értelemben irányozni lehet. A cső bekötő­fülecsében a (c) rúd van megerősítve, mely (Ci) dugattyút hord; a dugattyú a bölcső (b2 ) hosszfúratában eltolható. 10 A hosszfuirat még a (d) rúgótámasztékot hosszirányban elmozgathatóan ágyazza. A támasztéknak oldalt egy-egy (d^ csapja van, melyek a (b) bölcső (b3 ) hosszhasí­tékain át kinyúlnak. A (di) csapok mind-15 két oldalon (e) rudakat hordanak, me­lyek az (f) talpfalon csuklőznak. A (b2 ) hosszfúratban a (Cj) dugattyú és a (d) támaszlék közt a (g) helyre­tolórúgó, továbbá a (d) támaszték és a 20 (b2 ) íúrat (b é ) feneke közt a (gj) ki­egyenlítőrúgó van. Ilyen módon a (g, g,) rugókat a (d) támaszték segítségével egy­mással szembekapcsoltuk, úgyhogy a rúgó­erők gyakorlatilag közömbösítik egymást. 25 Magassági irányzáskor a (d) támaszték, aiz (e) rudaktól vezérelve, a (b2 ) furat­ban előrefelé halad (2. ábra). Ekkor a (g) helyretolórúgó nagyobb előfeszültséget kapott, úgyhogy kiegyenlíti a hátrasikló 30 (a) fegyvernek a hátrasiklás irányába eső súlyösszetevőjét. Egyidejűleg azonban a (g!) kiegyenlítőrúgó feszültségéből veszít és így az; erő egy része a (g) rúgó na­gyobb erőfeszítéséhez járul hozzá. A (g, g,) 3 5rúgők erőinek megmaradó különbsége az (e) rudazat segítségével a súly kiegyenlí­tést végzi. Ez a különbség a (gi) rúgó növekvő tágulásakor és a (g) rúgó nö­vekvő erőfeszítésekor mindig kisebb lesz, 40 smi G. x. súlynyoinaték csökkenésének fe­lel meg, az emelkedés növelésé esetén (1. ábra). Az (e) rudaknak nagyjában tehát csak az a szerepük van, hogy a (g, gi) rú 45 gók egymással szembekapcsolásából vissza­maradó rugóerő különbségnek az irá­nyukba eső összetevőjét átvigyék. Az (e) rúdpár tehát sokkal gyengébben lehet mé­retezve, mintha a (g, gt ) rúgok erői kü­lön-külön rúdpárok segítségével lennének 50 egyenkint a talphoz vezetve. Amint azt a 3. és a 4. ábra mutatja, a második kiviteli alak szerkezeti részei lényegileg megegyeznek az első kivitelíi alak részeivel, csak hogy a második ki- 55 viteti alakban az (e) rudak a (b0 ) pajzs­csap . alatt csuklósan csatlakoznak az (f) talphoz. Az (e) rudakkal (ex ) lengőeme­lők vannak összekötve, melyek (e2 ) sze­mek segítségévei kapcsolódnak a (d) rú- go gótámiasztékhoz és (b6) csapágyban csa­pok révén vannak ágyazva. A (g2 ) spi­rális rúgó az (eO lengőemelőpárhoz van kötve 'és a (b5 ) csapágyban van meg­fogva, 6 5 Ebben a módozatban a rugók játéka nyilvánvalóan ugyanaz, mint az első mó­dozatban. Spirális „rugónak elrendezése bi­zonyos szerkesztési előnyökkel jár. Az (ex , e2 ) rudak még 1 bizonyos áttételi vi- 70 szony behozását engedik meg a (g, gä) rugók közt és így az (e) rudakra ható erők csökkentését érhetjük el, ami a ke­resztmelszetméretek további leszorítását engedi meg. 75 Szabadalmi igénypontok: 1.) Rugós helyre tolószerkezet talpas tűz-, gépekhez, az emelkedésnek megfelelően 80 szabályozható előiresiklással1 és súlyki­egyenlítéssel, azzal jellemezve, hogy el­különített (g, gi; g, g2 ) helyretoló- és kiegyenlítőrúgők egymással szembe van­nak kapcsolva és közös (d) támaszté- g5 kuk állítására (e, 1—2. ábrák; e, e1? e2 , 3—4. ábrák) azonos vezérlőrudazat való. 2. Az 1. igénypont szerinti helyretolószer­kezet kiviteli alakja, azzal jellemezve, 35 hogy a (g) helyretolórúgó és a (g3 ) kiegyenlítőrúgó közt (els e 2 ) emelőát­tétel van. 3. Az 1. és a 2. igénypont szerinti hely­retolószerkezet kiviteli alakja, azzal 90 jellemezve, hogy egyrészt a rugók közt és másrészt az (e) vezérlőrudak közt (e1} e 2 ) emelőáttétel van. 2 rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: dr. Sályl István szabadalmi bíró. Szikra-nyomda, Budapest, V., Honvéd-utca 10. — Felelős; Nedeczky László igazgató-

Next

/
Oldalképek
Tartalom