135068. lajstromszámú szabadalom • Terpesztalp lövegekhez

Megjelent 1Ö48. évi .szeptember hó iS-én. MAGYAR SZABADALMI BTRÓSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 135068. SZÁM. XXX'/b. OSZTÁLY. — R-8463. ALAPSZÁM. -Terpesztalp lövegekhez. itüeinmetall-Borsig>

Aktiengesellschaft cég-, Berlin. A bejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 9. A találmány olyan terpesztalpak körébe tartozik, amelyek szárainak oldalirányú terpesztésével a löveg alkalmazkodó négypontállását az adott terepen önműködően bizto-5 sítjuk. Az eddig ismeretes beálló négyponttámasztékú terpesztalpak merev könyjökös ia'pszárait a menetirányban talptesteh for* gathatóan ágyazzák. A hégypontú megtá-10 masztást az elülső szárvégek kinematikus kapcsolásával érik el, amit azonban a szárak összecsukása, ill. terpesztése előtt oldani kell. Minthogy a szárkönyökszög állandó, ,., csak egy meghatározott terpeszállás lehet« I5.séges; ez az állás azonban a terepen adott esetben kedvezőtlen lehet. A találmány szerinti terpesztalp kiküszöböli a körülményes és bonyolult kapcsolószerkezetet, és tetszőleges szögekben teszi gO lehetővé a szárak terpesztését egymáshoz képest. Ezt a találmány szerint a szárak ke resztcsuklós csatlakozásával, valamint a menetirányban fekvő keresztcsuklók elülső ivégejinek' összekötfésével érjük! el; erre az 6 összekötésre kapcsoló való. Ezt a rendkívül egyszerű keresztcsuklós csatlakozást •— melyhez' az eddigiekkel ellentétben külön talptestre nincs szükség — olyan lövegekhez lehet nagy előnnyel használni, amelyek 80 harcászati okokból igen könnyűek, hogy az első állásokba bevihetők legyenek. .A találmány egyéb jellegzetességeit az alábbi ismertetés részletezi. Sö 40 45 A mellékelt: rajzok a találmány szerinti terpesztjalp két kiviteli alakját példaképen tüntetik fel. E talpak könnyebb kivitelezésűek; kerekeit forgattyúkarok ágyazzák és olyan kerékrugózatuk van, amely a talpszárak terpesztőmozgásaitól függően kikapcsolható. Az 1. ábra az első kiviteli alak felülnézete, tüzelőállásban. A 2. ábra oldalnézete, részben metszete. A 3, ábra részletrajz, mely mutatja, hogy az emelőrudazat hogyan vezeti párhuzamosan a talpszárakat és hogy az hogyan van rögzítve a keréktengelyen. A 4. ábra a második kiviteli alak felülnézete, tüzelőállásban. Az 5. ábra metszet a 4. ábra V-V vona- 50 Iában. Á 6. ábra előlnézetrészlet, a 4. ábra szerinti állásnak megfelelően. Mindkét kiviteli alaknál az azonos vagy közel azonos részeket ugyanazokkal a hi- 55 vonatkozási jelekkel jelöltük meg. Az első kiviteli alak (ai), {&*) kerekei (1. ábra) (b«), (ba) forgattyúkarok révén kilendíthetően vannak a (c) keréktengelyen ágyazva; a kerekeket a keréktengelyben elrendezett (d) torziós rúdrugók rugózzák (2. ábra). A lengőmozgást és ezzel az (ai), (a2) kerekek tengelyrugózását úgy szüntetjük meg, hogyf a (c) kerékténgelyen (ei), (e-?) <" konzolokban ágyazott (fi), (fa)'.szögemelőket 65 a (hí), (h2

) terpesztett szárak (gi), (ga) büty-60