135041. lajstromszámú szabadalom • Forrasztás fémrész és üvegrész között

Megjelent Í948. évi szeptember hó i-én. MAGYAR SZABADALMI BIRÖSlS SZABADALMI LEÍRÁS 135041. SZÁM. Vll/d. (XVl/d.) OSZTÁLY. — P-10133. ALAPSZÁM. Forrasztás fémrész és üvegrész között. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég Eindhoven-ban (INémetalíöld). Á bejelentés napja: 1911. évi augusztus hó 14. Németalföldi elsőbbsége: 1910. évi augusztus hó 17. Az üveg és fém közötti forrasztások, amelyeket pl. izzólámpáknál vagy kisüto­csöveknél alkalmaznak, rendszerint olyan alakításúak, hogy az üveg és1 a fém lineáris 5 tágulási együtthatója egymással lehetőleg egyenlő. Ha a fém tágulási együtthatója az üvegénél nagyobb, e két anyag tágulási együtthatója közötti arányt rendszerint 1,1: I-nél nagyobbnak nem választják. 10 Ennek következtében gyakran nem lehetsé­ges, hogy az összeforrasztás'hoz a legalkal­masabb fémet válasszák, minthogy az ehhez a fémhez legjobban illő üvegféleség pl. a forraszösszeköttetésben fellépő, sok-15 s'zor igen gyakori hőmérsékletváltozások­nak eredményesen ellentállni nem tud. Ek­kor gyakran más, sokszor drágább fémfé­leséget kell alkalmazni, mely a tágulási együttható tekintetében ahhoz az üveghez 30 illik, mely a fellépő igénybevételeket'kibír ja. Felesleges arra utalnunk, hogy ez aa psszeforrasztás költségeit s'okszor teteme­sen növeli* A találmány szerinti forrasztás, mely et-25 tői a hátránytól mentes, azon a felismeré­sen alapul, hogy a beforrasztás'ban levő üveget, mindenesetre a fém közvetlen köze­lében, lényegileg nyomásra vesszük igénybe, úgy, hogy ekkor hasznosítjuk azt SiO a tulajdonságot, hogy az üvegben megen­gedhető nyomófeszültségek a megenged­hető húzófeszültségeknél jóval nagyobbak. A találmány forrasztás fém- és üvegrész között, melynél a fémrész lineáris tágulási együtthatója az üvegének legalább 1,25- 35 szőröse és melynél az üvegrés'znek äz ösz­szeíorrasztás helyén oly karimája van, melynek külső széle a fémrész perselyalakú toldatának belső oldalával van összekötve, az összeköttetés tengelymetszeteiben pedig 40 az üvegrész karimája, az összeköttetés közvetlen közelében, a fémrész persely­alakú toldatára, legalábbis nagyjából, me­rőleges és a találmányt az jeilemzi, hogy az üvegrésznek olyan vákuummal szemben tö- 45 mítő anyagszerkezete van, melynek lega­lábbis 5 térfogatszázaléka, előnyösen leg­alábbis' 10 térfogatszázaléka finoman el­osztott üregekből áll és melynek fajsúlya legalábbis 5 % -kai, még előnyösebben leg- 50 alábbis 10%-kai kisebb, mint e rész üveg­anyagának fajsúlya homogén és gyakorla­tilag levegő- és gázmentes! állapotban. Az ilyen üvegféleség anyagszerkezete követ­keztében különösen alkalmas a találmány 55 szerinti beforrasztáshoz. Az üvegrész például tárcsaalakú lehet és esetleg fémrészeket, mint bevezetődrótokat hordozhat, úgy hogy a tárcsa kehelyalakú íémteslttel együtt olyan kisütőcső buráját 60 lalkotja, amilyent pl. rádióvevőkészülékek • nél alkalmazunk. A fémrésznek is különféle alakot adha­tunk, még pedig attól a céltól függően, melyhez a forrasztást vagy a forrasztást 65 tartalmazó tárgyat alkalmazni kívánjuL A fémrésznek, mint említettük, kehelyala.­kot vagy pl. csőalakot is adhatunk. Ha a

Next

/
Oldalképek
Tartalom