135014. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tengerparti- vagy más vízparti városok egyes részeinek a valóság látszatát keltő, látványos és hangulatos bemutatására

Megjelent 1948. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135014. SZÁM. IX/h. OSZTÁLY. — M-12450. ALAPSZÁM. Berendezés tengerparti- vagy más vízparti városok egyes részeinek a valóság látszatát keltő, látványos és hangulatos bemutatására. Meinhardt Richard igrazg-ató, Budapest. A bejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 9. A köztudatban több tengerparti városról el van terjedve természeti fekvésének, továbbá építményeinek rendkívüli szépsége úgy, hogy e városokat a turisták é|s az ide-5 gének állandóan látogatják. Ilyen tengerparti város pl. Velence. Minthogy azonban idegen országban fekvő városok felkeresése nagy költséggel, a jelenlegi háborús viszonyok mellett pedig alig leküzdhető nehézségit) gel jár, qsak kevés ember jut abba a helyzetbe, hogy ilyen városik természeti szépségeiben gyönyörködhessék és az emberek nagy többségének meg kell elégednie azzal, hogy azokat fényképeken, festményeken, 15 esetleg filmre vetítve lásisa. A fénykép, festmény vagy film azonban nem tudja a szemlélőben a valós'ág látszatát kelteni, minthogy természeténél fogva nem érzékelteti azt a légkört és hangulatot, mely az 20 illető városra jellemző. A találmánynak az a célja, hogy a szemlélő előtt úgy mutassa be a természeti fekvésénél fogva idegenek érdeklődésére igényt tartó, valamelyik tenger- vagy vízparti vá-25 ros egy részét, hogy a szemlélőben az az érzés keletkezzék, hogy ő maga is ott van a megszemlélt városban, tehát nem képet vagy lilmet néz, hanem a víz felől tekintve az eredeti várost látja maga előtt, jellegze-80 teis nemzeti hangulatával. A találmány lényege az, hogy a tenger, tó, folyó, stb. bemutatására tényleges víz* felületet alkalmazunk, melybe bejárati- és kivezetőcs'atornák torkollnak úgy, hogy a vízfelület csak a torkolati helytől tekintve g5 válik láthatóvá és amelyen az illető városra jellemző víziijárművek járnak, melyek a nézőt a kiindulási helyről, a bejárati csatornán át, a vízfelületre viszik, a vízfelületet pedig partrészlet szegélyezi, melyen az il- 40 lető eredeti partrészen, levő, természetes és mesterséges építményeknek részben kasírozott másolatai, részben pedig díszletei vannak felállítva és az egész, az illető városra jellemző fény- és hanghatással van egye- 45 sítve olymódon, hogy az égbolt, a háttérj és az építmények oly nappali vagy esti megvilágítással vannak ellátva, melyben a partrészlet szépsége legjobban kidomborodik és zenélő gépek vannak rejtetten elhelyezve, 50 amelyek a megszemlélés! idő alatt a városra jellemző zenét Vagy énekét játszanak. A találmány példaképeni kiviteli alakja a velencei Szt. Márk-tér bemutatása. Egy helyiségben, mely velenceii díszletekkel van 55 ellátva, csatornapart van létesítve velencei kikötőhellyel, ahol velencei gondolák állanak. A csatorna két vége, tehát a bejárati és a kijárati ág, nagyobb vízfelületbe torkoll, melv vízfelület azonban a kikötőhelyről nem 60 látható, azt a díszletek eltakarják és csak akkor válik láthatóvá, midőn a gondola a kikötőhelyről a csatorna betorkolási helyére érkezik. A vízfelületet partrépzlet szegélyezi, ahol 65 fel vannak állítva azok a. természetes vagy