135009. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés váltóáramú táviráshoz
2 135009. zätor fel van töltve és az (i y) áram hirtelen legnagyobb értékével kezd folyni. A tekercsen átfolyó (irj ) áram laz ÍL = K (1 — e t/r) 5 egyenlet szerint növekszik. Ez az áramnövekedés az itt érdeklő rövid időközben gyakorlatilag egyenes vonalú. Az (iv) és (i L ) áram (ig) rácsár amkérit folyik la csőbe. Minthogy a ráosel5ená1lás és a tekercséllenállás 1° az itt érdeklő körzetben bizonyos megközelítésben, fordítva arányos az áramerősséggel, a kapcsolási elemek megfelelő méretezésével elérhetjük, hogy a rácsfeszültség gyakorlatilag állandó 'mariad. A feszült -15 ség lefolyásának a zérusvonialhoz vont párhuzamostól való eltérése oly csekély, hogy elhanyagolható. A kondenzátor töltési állapota ennélfogva nem változhatik s így csak a rácsba és a tekercsbe folyik 20 áram. Ez az áram mind jobban növekszik, mert az ellenelelktromos erő idővel mind kisebbé válik. A tekercsben folyó áram végül eléri az (iL ) = (i v ) értéket és iá rácsáram megszűnik. A tekercs áramának to-25 vábbi növekedésére nincsen mód, mert az Rv ellenállás nem engedi meg erŐsebb áram folyását. Ennek következtében a tekercs feszültségéneik és evvel a rácsfeszültségnek is csökkennie kell s így Össze-30 omlik az anódfeszültség, minek következtében megszűnik az (iv ) áram is. Bár a kondenzátor ugyanakkor kisül a tekercsen át, ez nem gátolja az anódfeszültség összeomlását, mert a rácsfeszültség olyan 35 nagy, hogy már egy aránylag kis feszültségváltozás is elesendő ahhoz, hogy a rácsfeszültséget anódáram folyását meggátló mértékben negatívvá tegye. A kondenzátor kis csillapítású rezgőkör rezgési folyama -40 tának megfelelő módon sül ki a tekercsen át. A 3 időpontban (4. ábra) a kondenzátor ellenkező sarkítással van feltöltve és áram nem folyik benne. Ettő! az időponttól kezdve a kondenzátor ismét az eredeti sar-45 kítással töltődik fel, az (e<?) rácsfeszültség a zérusértékhez közeledik, anódáram kezd folyni, az(eK ) feszültség tovább növekszik mindaddig, amíg (is) rácsáram kezd folyni és most megismétlődik a fent leírt folya-50 mat. A rezgéskeltőcső vezérlése végett az érkező váltófeszültségből kettőzött frekvencia iú feszültséget létesítünk. Az 5. ábra a frekvencliakettőzés és a vezérlési folyamat 55 egves mozzanatait szemlélteti. Az érkező váltófeszültséget az erősítőből (1. ábra) (Vdl) és CVd2) egyenirányítókhoz vezetjük és ezekkel megkettőzzük a frekvenciát. A (VdÜ2) átvivő elreteszeli az egyenáramot, a (Cl 1) kondenzátorból és (Sd) fojtótekercsből összetett rezonanciakör pedig a kettőzött 60 frekvenciájú váltófeszültség felhuHáirnait reteszeli el. Az 5. ábrában (a) az erősítő kimenőfeszültsége, (b) az egyenirányított feszültség és (c) a kettőzött frekvenciájú feszültség. A vezérlő (MÜ) átvivőre (1. és 65 2. ábra) kapcsolt kettőzött frekvenciájú feszültség az 5. ábra harmadik diagramjában szemléltetett állandósított állapotot eredményezi, ha a kettőzött frekvencia pontosan kétszerese az alapfrekvenciának. Eb- 70 ben a diagramban (c) a vezérlőfeszültség, (d) a rezgőkör feszültsége és (e) a rácsfeszültség. Abban az időben, amelyben rácsáram folyik, a rezgőkörben a vezérlő feszültségtől előidézett feszültségesés ke- 75 letkezik. A rácsfeszültség akként tolódik el, hogy a vezérlőfeszültség nem zavarja a fázismérleget. Ez az eset akkor is bekövetkeznék ugyan, ha a vezérlőfeszültségnek 180°-kal eltolt fázisa volna, azonban 80 ez az állapot ingadozó lenne, mert a frekvenciák legkisebb eltérése már azt eredményezné, hogy a vezérlési folyamat nern t jönne létre, hanem ehelyett a frekvenciák' eltérése még nagyobbá válna, mint az aláb- 85 biakból ki fog tűnni. A kapcsolási elemeket .úgy méreteztük, hogy a kettőzött frekvenciájú váltófeszültség nem növeli a rácskörben folyó áramot. Ennek folytán azt az időtartamot, amelyben rácsáram folyik, lé- 90 nyegileg csak a rezgőkör induktivitása szabja meg. Az 5. ábra negyedik diagramja arra az esetre érvényes, ha a kondenzátor például a kelleténél nagyobb. A rácsáram megszű- 95 nése utáni rezgés a (d) görbe szerint folyik le. A kettőzött frekvenciájú feszültség hozzáadása a vastag vonallal rajzolt (e) görbét eredményezi, amely sokkal gyorsabban emelkedik, és így előbb idézi elő az anód- 10!) áram folyásának megkezdését, mint az esetben, na nem hatna vezérlőfeszültség. Az e1 ért eíőresietés a kettőzött frekvenciám feszültségnek a rácsfeszültséghez való fázisviszonyától függ. Ez a fázis addig vál- 105 tozik, amíg az egvensűlvi állapotban a kettőzött frekvenciájú feszültség ki nem egyenlíti a rezgőkör feszültségének elmaradását. Ha a vezérlőfeszültséget átsarkítanánk, akkor a feszültség növekedése las- 110 sabbá válna és evvel ia frekvencia mé« tovább csökkenne úgy, hogv az együt'tjárás végül megszűnne. Az átvivőút megszakítása után az érkező váltófeszültséget először frekvencia- 115
