135005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pont-vonással billentyüzött vezetősugár álló jelzésére és légi- vagy vízijárműveknek ilyen vezetősugárral való irányítására
135005. 8 mát (2. ábra 4. sor). Ezt a feszültséget (R2) csővel való erősítése után (2. ábra 5. sor) (G2) egyenirányító berendezésbe vezetjük, amely például kétutas egyenirányító beren-5 dezés lehet.' Az itt létesülő lüktető egyenfeszültség (2. ábra 6. sor) (U) átsarkítókapcsolón és (C2) simítókondenzátoron át (2. ábra 16. sor) a fogyasztóhoz jut, A 2. ágban a vevőkészüléknek az (RJ 10 csővel erősített kimenő feszültségét (2. ábra 1. sor) (G3) egyenirányító egyenirányítja (2. ábra 7. sor) s az egyenirányítóit feszültséget (C4) kondenzátor megszabadítja egyenáramú részétől (2 .ábra 8. sor). Az így 15 létesült billentyűzött váltófeszültséget két-, utas (G4) egyenirányítóba vezetjük. Az így létesített feszültség (2. ábra 9. sor) mind vonásjelek, mind pontjelek esetében azonos alakú. Ezt a feszültséget1 egyenáramú részé-20 nek (C5) kondenzátorral való eltávolítása után (2. ábra 10. sor) (S2) kiválasztószervbe vezetjük, amely kiszűri belőle az alaphullámot, vagy annak egyik felhullámát (2. ábra 11. sor), mégpedig ugyanazt, amelyet 25 az első ágban.az (SJ kiválasztószerv szűr ki az odavezetett feszültségből. Minthogy a kétutas egyenirányítóval egyenirányítóit billentyűzött váltófeszültség^ alakja azonos, akár pont-jelfeszültségből, akár vonás-jel-30 feszültségből adódott, az ebből a feszültségből a két eplített jelfeszültség esetén leszármazott felhullámok is azonos amplitúdójuak és azonos fázisúak.'Ilymódon a járműnek a vezetősugárhoz viszonyított helyzete meg-35 határozására alkalmas vátozatlan alapfázisú feszültség létesült, amelyhez hozzákeverjük az (Sj) kiválasztószervből származó azonos amplitúdójú váltófeszültségeknek egy részét (2. ábra 12. sor). Minthogy az utóbbi 40 váltófeszültség fázisa aázeriht változik, hogy ez a váltófeszültség pont-feszültségekből, vagy vonás-jelfeszültségekből keletkezett-e, az állandóan azonos fázisú váltófeszültséggel való összekeveredésekor e két* 45 feszültség eredő amplitúdója az egyik jelfeszültség ecetén megkettőződik, a másik jelfeszültség esetén pedig kiegyenlítődik, azaz megsemmisül (2. ábra 13. sor). Ennélfogva az (R3) cső rácsa például pont-jel-50 feszültségek esetén kap váltófeszültséget, vonás-jelfeszültségek esetén ellenben nem, Pont-jelfeszültségek esetén tehát ez a pélr dául anódegyenirányítócsőként kapcsolt cső lüktető egyenáramot létesít (2. ábra 14. sor), ,55 amely (Ce) kondenzátorral foganatosított simítása után (2. ábra 15. sor) az (U) átsarkítókapcsolót működtető (A) jelfogóba jut. -: A fentiekből nyilvánvaló, hogy az esetben, ha a vevőkészülék kimenőfeszültsége kizárólag, vagy túlnyomórészt pont-jelfeszültsé- 60 gekből származik, az (A) jelfogó gerjed és átállítja az (U) átsarkítókapcsoiót, az esetben pedig, ha a vevőkészülék kimenőfeszültségét kizárólag, vagy túlnyomórészt vonásjelfeszültségek alkotják, az (A) jelfogó nem 65 gerjed és az (U) átsarkítókapcsoló nyugalomban marad. Ilymódon az első ág kimenőfeszültsége más és más sarkítást kap, aszerint, hogy az érkező jelfeszültségek túlnyomórészt pont-jelfeszültségek, vagy 70 vonás-jelfeszültségek e. A berendezést természetesen minden további nélkül ki lehet alakítani úgy is, hogy az (A) jelfogó vonásjelfeszültségek hatására gerjedjen. A találmány ismertetett kiviteli példája- 75 nak' még az a hátránya, hogy a kimenőfeszültség helyes átsarkítása csak akkor biztosított, ha a második ágban az (L3) cső előtt összekevert váltófeszültségek teljesen egyforma amplitudójuak. Ha az amplitúdók 80 nem egyformák, e két feszültség adott esetben nem egyenlítődik ki, minek következtében az (A) jelfogó hibásan működik. Az amplitúdók egyenlőtlensége a két ág különböző erősítéséből, vagy az (SJ, (S2) kivá- 85 lasztószervek különböző sávszélességéből származhatik. A 3. ábra a találmánynak ettől a hátránytól mentes foganatosítási módjára alkalmas berendezést szemléltet, a 4. ábra pedig en- 90 nek a berendezésnek a számokkal megjelölt pontjain jelentkező feszültségek alakját mutatja. A berendezésnek ez esetben is két ága van, amelyek közül az első ág a billentyű- 95 zött jelfeszültségek amplitudókülönbségével arányos feszültséget létesít, a másik pedig az első ág kimenőfeszültségének a vezetősugártól vató eltérés irányának megfelelő sarkítására hivatott. Az első ág felépítése és iOO működési módja ugyanolyan, mint az Lábra szerinti elrendezés esetében, s így nem szorul magyarázatra. A második ágban a vevőkészüléknek az (R1 ) csővel erősített kimenőfeszültségét (4. ábra 1. sor) (G3) egyenirá- 105 nyitó egyenirányítja (4. ábra 2. sor), az egyenirányítóit feszültséget (C«) kondenzátor megszabadítja egyenáramú részétől s ez a feszültség ezután (B) amplitudókorlátozóba kerül, amelynek az a feladata, hogy a bil- 1J.0 lentyűzött jelfeszültségek amplitudókülönbségétől függetlenül csak meghatározott amplitúdójú billentyűzött váltófeszültséget vigyen át. Az amplitudókorlátozó által korlátozott billentyűzött váltófeszültségbe bevitt 115 egyenáramú részt (C7) kondenzátor ismét
