135005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pont-vonással billentyüzött vezetősugár álló jelzésére és légi- vagy vízijárműveknek ilyen vezetősugárral való irányítására

135005. 8 mát (2. ábra 4. sor). Ezt a feszültséget (R2) csővel való erősítése után (2. ábra 5. sor) (G2) egyenirányító berendezésbe vezetjük, amely például kétutas egyenirányító beren-5 dezés lehet.' Az itt létesülő lüktető egyen­feszültség (2. ábra 6. sor) (U) átsarkító­kapcsolón és (C2) simítókondenzátoron át (2. ábra 16. sor) a fogyasztóhoz jut, A 2. ágban a vevőkészüléknek az (RJ 10 csővel erősített kimenő feszültségét (2. ábra 1. sor) (G3) egyenirányító egyenirányítja (2. ábra 7. sor) s az egyenirányítóit feszült­séget (C4) kondenzátor megszabadítja egyenáramú részétől (2 .ábra 8. sor). Az így 15 létesült billentyűzött váltófeszültséget két-, utas (G4) egyenirányítóba vezetjük. Az így létesített feszültség (2. ábra 9. sor) mind vonásjelek, mind pontjelek esetében azonos alakú. Ezt a feszültséget1 egyenáramú részé-20 nek (C5) kondenzátorral való eltávolítása után (2. ábra 10. sor) (S2) kiválasztószervbe vezetjük, amely kiszűri belőle az alaphul­lámot, vagy annak egyik felhullámát (2. ábra 11. sor), mégpedig ugyanazt, amelyet 25 az első ágban.az (SJ kiválasztószerv szűr ki az odavezetett feszültségből. Minthogy a kétutas egyenirányítóval egyenirányítóit billentyűzött váltófeszültség^ alakja azonos, akár pont-jelfeszültségből, akár vonás-jel-30 feszültségből adódott, az ebből a feszültség­ből a két eplített jelfeszültség esetén leszár­mazott felhullámok is azonos amplitúdójuak és azonos fázisúak.'Ilymódon a járműnek a vezetősugárhoz viszonyított helyzete meg-35 határozására alkalmas vátozatlan alapfázisú feszültség létesült, amelyhez hozzákeverjük az (Sj) kiválasztószervből származó azonos amplitúdójú váltófeszültségeknek egy ré­szét (2. ábra 12. sor). Minthogy az utóbbi 40 váltófeszültség fázisa aázeriht változik, hogy ez a váltófeszültség pont-feszültsé­gekből, vagy vonás-jelfeszültségekből ke­letkezett-e, az állandóan azonos fázisú váltó­feszültséggel való összekeveredésekor e két* 45 feszültség eredő amplitúdója az egyik jel­feszültség ecetén megkettőződik, a másik jelfeszültség esetén pedig kiegyenlítődik, azaz megsemmisül (2. ábra 13. sor). Ennél­fogva az (R3) cső rácsa például pont-jel-50 feszültségek esetén kap váltófeszültséget, vonás-jelfeszültségek esetén ellenben nem, Pont-jelfeszültségek esetén tehát ez a pélr dául anódegyenirányítócsőként kapcsolt cső lüktető egyenáramot létesít (2. ábra 14. sor), ,55 amely (Ce) kondenzátorral foganatosított simítása után (2. ábra 15. sor) az (U) átsar­kítókapcsolót működtető (A) jelfogóba jut. -: A fentiekből nyilvánvaló, hogy az esetben, ha a vevőkészülék kimenőfeszültsége kizá­rólag, vagy túlnyomórészt pont-jelfeszültsé- 60 gekből származik, az (A) jelfogó gerjed és átállítja az (U) átsarkítókapcsoiót, az eset­ben pedig, ha a vevőkészülék kimenőfeszült­ségét kizárólag, vagy túlnyomórészt vonás­jelfeszültségek alkotják, az (A) jelfogó nem 65 gerjed és az (U) átsarkítókapcsoló nyuga­lomban marad. Ilymódon az első ág kimenő­feszültsége más és más sarkítást kap, asze­rint, hogy az érkező jelfeszültségek túl­nyomórészt pont-jelfeszültségek, vagy 70 vonás-jelfeszültségek e. A berendezést ter­mészetesen minden további nélkül ki lehet alakítani úgy is, hogy az (A) jelfogó vonás­jelfeszültségek hatására gerjedjen. A találmány ismertetett kiviteli példája- 75 nak' még az a hátránya, hogy a kimenő­feszültség helyes átsarkítása csak akkor biztosított, ha a második ágban az (L3) cső előtt összekevert váltófeszültségek teljesen egyforma amplitudójuak. Ha az amplitúdók 80 nem egyformák, e két feszültség adott eset­ben nem egyenlítődik ki, minek következté­ben az (A) jelfogó hibásan működik. Az amplitúdók egyenlőtlensége a két ág külön­böző erősítéséből, vagy az (SJ, (S2) kivá- 85 lasztószervek különböző sávszélességéből származhatik. A 3. ábra a találmánynak ettől a hátrány­tól mentes foganatosítási módjára alkalmas berendezést szemléltet, a 4. ábra pedig en- 90 nek a berendezésnek a számokkal megjelölt pontjain jelentkező feszültségek alakját mutatja. A berendezésnek ez esetben is két ága van, amelyek közül az első ág a billentyű- 95 zött jelfeszültségek amplitudókülönbségével arányos feszültséget létesít, a másik pedig az első ág kimenőfeszültségének a vezető­sugártól vató eltérés irányának megfelelő sarkítására hivatott. Az első ág felépítése és iOO működési módja ugyanolyan, mint az Lábra szerinti elrendezés esetében, s így nem szo­rul magyarázatra. A második ágban a vevő­készüléknek az (R1 ) csővel erősített kimenő­feszültségét (4. ábra 1. sor) (G3) egyenirá- 105 nyitó egyenirányítja (4. ábra 2. sor), az egyenirányítóit feszültséget (C«) kondenzátor megszabadítja egyenáramú részétől s ez a feszültség ezután (B) amplitudókorlátozóba kerül, amelynek az a feladata, hogy a bil- 1J.0 lentyűzött jelfeszültségek amplitudókülönb­ségétől függetlenül csak meghatározott am­plitúdójú billentyűzött váltófeszültséget vi­gyen át. Az amplitudókorlátozó által korlá­tozott billentyűzött váltófeszültségbe bevitt 115 egyenáramú részt (C7) kondenzátor ismét

Next

/
Oldalképek
Tartalom