134997. lajstromszámú szabadalom • Boltozat ipari kemencékhez, különösen forgócsöves vagy dobkemencékhez
134997. 8. ábra a találmány szerinti éktégla kötési módjának megfelelő' felületét elölnézetben mutatja. Az 1. ábra szerinti tégláknak a (2), (3), 5 (4), (5), illetve (6), (7), (8), (9)-pontok által meghatározott, tjrapézailakú (1) oldalfelületeik vannak, mimellett a trapézalak a boltozat szükséges a -éklszöjgénfek felel meg. Ezek az (1) felületek oly síkokban 10 fe'küsznek, amelyek a kemence {10) tengelyét ferde ß-szög alatt metszik és egymással iDárnuzamosak. Ennek következtében a (3), (4), (8), (9), illetve (2), (5) (7), (6) sarokpontokkal meghatározott (11) oldalielü-15 leteknek, amelyek az ékszöget bezárják, előnyösen rombusos alakjuk van. A meg. maradó (12) oldalfelületeknek, amelyeket a (3), "(9), (6), (2), illetve á (4), (8), (7), (5) pontok határoznak meg, szokásos derék-20 szögű vagy négyszögletes alakjuk van. Amint a 3. ábrából látható, a fentebb ismertetett téglákkal burkolt kemence boltozatába a téglákat különböző módon építhetjük be. A 3. ábra (13), (14) körze-35 tében a kötésben való beépítést szemléltetjük, mely azzal keletkezük, hogy az egyik téglasort, a kemence tengelyéihez viszonyítva, balra hajló (1) felületekkel, míg az ehhez csatlakozó téglasorokat, szintén a ÍÍO kemence tengelyéhez viszonyítva, jobbra hajló felületekkel rendezzük el. A 3. ábra (14), (15) körzetében gyűrűs építési módszert alkalmazunk, melynél a téglák gyűrűnként azonos irányban hajlanak. S5 A tégláknak az ékszöget bezáró, előnyösen rombusos alakú (11) oldalfelületei kö'. vetkeztében több fontos előnyt érünk el. A boltozat egyes téglái nem csupán a (11) ékfelületekre (4. ábra) támaszkodnak, 40 hanem a ferde (1) felületekre is, amivel a boltozat szilárdítását érjük el. Ha az egyes téglák kiesése vagy a téglák, illetve a habarcs, vagy valamely hézaganyag zsugorodása következtében a kialakított bolto-45 zat alakja megváltozik, pl. a. boltozat csúcspontja süllyed, akkor a téglák (1) felületeikkel tengelyirányban is a szomszédos boltozatrészek ferde felületeire támaszkodnak úgy, hogy a boltozat beomlását 50 meggátolják. Ha pl. — íarnint az 5. és 6. ábra szemlélteti — a boltozat egyik téglája a (16) vonal mentén eltörik, a letört darabra a (17) nehézségi erő hat, mely a ferde (l) felület következtében (18) és (19) összetevőkre 55 bomlik. A ferde (1) síkra merőlegesen ható (18) összetevő a letört darab és a szomszédos tégla (1) felülete között súrlódást hoz létre. E súrlódó erő a (19) összetevővel együtt forgatónyomatékot létesít, mely a 60 letört darab kiesését megnehezíti. Az éktéglák előállításánál a téglák vastagságában elkerülhetetlen' különbségek keletkeznek, melyek a téglák befalazásakor egyenetlen viastagságú hézagokat ered- ^ ményeznek és a kötésben való építésnél a tégláknak teljes egymásra fekvését méggátolják, amint ezt a 7. ábrán túlzott léptékben szemléltettük. A téglák egyenetlen-' sége következtében a falazat elkészítése, 70 illetőleg a boltozat vagy bélés befogása után hajlítónyomatékok keletkeznek, amelyeket a (20) erő és a (21) emelőkar határoz meg és amelyek a téglák törését^eredményezik. Ha a találmány szerinti téglákat 7r> a 3. ábra (13), (14) részén szemléltetett kötésben alkalmazzuk, a beépített téglák, ellentétes hajtása következtében a szomszédos sorok téglái egymást a 3. ábrán vonalzottan szemléltetett (22) háromszög alak- g0 jáiban elfedik, mely háromszögnek a csúcsa a boltozat belső felületén helyeződik el. Ennek következtében a nagy hőmérséklet által legnagyobb mértékben veszélyeztetett belső felületen a téglák egymásra feküsz- 8r > nek, amint ezt a 8. ábra mutatja úgy, hogy a többi tégla nem nyúl túl a vékonyabb téglákon. E helyeken tehát hajlííónyomaték sem léphet fel, mivel az emelőkar .a téglák belső felületén egyenlő a 9,) nullával. A téglák eltörését, ami a 7. ábra szerint igen könnyen bekövetkezhet,, ezzel hatékonyan meggátoljuk. Szabadalmi igénypont: Éktégla ipara kemencék boltozataihoz, !>5 különösen forgócsöves- vagy dobkemencék burkolataihoz, melyre az a jellemző, hogy az ékszöggel meghatáro. zott, trapézalakú (2), (3), (4), (5), illetve (6), (7), (8), (9) felületei két egymással N» párhuzamos síkban feküsznek, melyek a kemence vagy a boltozat (10) tengelyét ferde (fi) szögben metszik. 1 rajzlap melléklettel. felelős kiadó: dr. Sályi István szabadalmi bíró. Sziltra-nyomda, Budapest, V., Honvéd-utca 10. Felelős: Nedeezky László igazgató.
