134997. lajstromszámú szabadalom • Boltozat ipari kemencékhez, különösen forgócsöves vagy dobkemencékhez
^^^^^^S^^^íp^^^^^«^. - f. r ^ v . ,# _7?! Ay <•* w Megjelent 1948. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134997. SZÁM. XII/d. OSZTÁLY. — M-13360. ALAPSZÁM. Boltozat ipari kemencékhez, különösen forgócsöves vagy dobkemencékhez. Deutsche Magnesit Aktiengesellschaft, München. A bejelentés napja: 1942. évi június hó 27. . Különböző mód ismeretes, már.• ,• tarra, hogy a forgócsöves- vagy dobkemencék, vagy egyéb iparikemencék boltozataiban elrendezett, egyes éktéglákat kiesés ellen 5 járulékosan biztosítsák. Ehhez főként úgy járnak el, hogy az egyes tégláknak gyűrűs hornyokká egyesülő hornyaiba fegyverzetet helyeznek. E téglákat különlegesen kell kialakítani úgy, hogy. azok rúdpréseken 10 nem állíthatók elő 'minden további nélkül. E körülmény következtében oly téglákat is létesítettek, amelyek szomszédos 'határfelületeikkel egymásba kapaszkodnak. Eltekintve attól, hogy a folyamatosan dollö' gozó rúdprésen ilyenfajta téglák sem állíthatók elő minden további nélkül, az ilyen tégláknak nyúlványaik vannak, melyek pl. szállítás köziben könnyen eltörhetnek. Az ismert, kettősékalakú téglák kieséssel szem. 20 ben ugyan biztosítva vaníliák, ezek azonban nem alkalmasak forgócsöves- vagy dobkemencék, vagy hengerszeletalakú bol•- tozatok előállításaihoz. Ismeretesek végűi x oly különleges téglák is, melyeknek'minden 25 határfelülete' parallelogrammát alkot. Az ilyen téglák csupán oly ömlesztődöbokhoz' használhatók, melyeknél az ütközőhelyek a dpb. sugárirányával szöget képező vála'sztós,íkokban íeküsznek. 10 A találmány értelmében ismert•; fajtájú^ • éktéglából indulunk ki, melyeknek a boltozat, illetőleg' a kemence belső és külső oldalán fekvő felületei derékszögű négyszögeket alkotnak. E téglák különleges jellem -35 zője abban vaa, hogy az ékalakkal meghatározott, trapézalakú felületek két egymással párhuzamos síkban feküsznek, amelyek a kemence vagy a boltozat tengelyét ferde szögalakban metszik. Míg tenát az ismert tégláknál az összes 4,0 felületeknek parallejogramm-alakjuk van, a találmány szerinti tégláknak csupán két , olyan szembeníekvő felületükön, melyek nem .homlokfelületek, van parallelogrammvagy rombusz-alakjuk. 45 A találmány lényege azonban nem osupán a tégla alakjában van, hanem a téglának a kemencében vagy boltozatban való elhelyezésében is. A találmány értelmében a téglákat kötésben, a hossz ten- 50 gellyel párhuzamos és soronként ellentétes oldalaikra hajló sorokban vagy pedig a hossztengely mentén, egymás mellett fekvő és csupán az egyik oklalr.a hajüó gyűrűkben helyezzük el. , 55 A rajz a találmány szerinti tégla kiviteli példáját szemlélteti, mégpedig az 1. ábra az éktéglát felülnézetben, oldalnézetben és elölnézetben, a 2. ábra összehasonlítáisképen felülnézet- 60 ben, oldalnézetben és elölnézetben, ismert boltozattéglát mutat, melynél az ékszöget bezáró oldalfelületek derékszögű négyszö- . get alkotnak. A 3. ábra .forgókemence hosszmetszetét 65 szemlélteti, melyben a téglák két, egymástól eltérő módon vannak elhelyezve.,A 4..ábra a 3-, ábra szerinti forgókemence keresztmetszetét mutatja. Az 5. ábra a kemence hosszirányú tégla- 70 csoportját felülnézetben iszemléiteti. A 6. ábra az 5. ábra (A—B) vonala mentén vett metszett. A 7. ábra az éktéglát ismert kötési módon, elölnézetben ég a 75
