134979. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás energiakábel
2 1349T9. Ennék a kábelnek egyik előnye, hogy a nem higroszkópos szigetelőanyagon át nem hatolhat beléje nedvesség. A 'légtérszigetelésű kábellel szemben még az az eilőnye 5 is van, hogy tömör szigetelése folytán nem létesülhet benn© gázionizáció s ennélfogva annyival nagyobb a szigetelőképessége ia légtérszigetelésű kábelénál, amennyivel nagyobb az alkalmazott szigetelőanyag fe-10 szültségi szilárdsága a levegőénél. A hajlékony, csőalakú külső vezető vagy tényleg cső, pl. ólomcső, vagy pedig csőütánzat. Az utóbbit előnyösen egymással villamosan összekötött szalagokból teker-15 cseljük, mimellett a külső vezető da átmérőjének és a belső vezető di átmérőjének visaonya A A 2 A.2 d> d2 í0 kell hogy legyen. Annak folytán, hogy a belső vezető pászma,, a találmány szerinti kábel csillapítása kisebbé válik az azonos viastjagságú légtérszigetelésű kábel csillapításánál'. Mérések 25 azt mutatták, hogy a pászmavezeték nagyon lényegesen csökkenni a csillapítást. Az üreges pászma villamos tulajdonságai hosszlú tekercs tulajdonságainak felelnek meg. A mágneses tér 'erőssége a körkereszt-30 metszetű üregsugara mentén mindkét esetben lineárisan növekszik nulla értékről a legnagyobb értékre, a különbség csak az, hogy a legnagyobb térerősség az üregies pászma esetében kívül, a rézvezető szom-35 szédságában, a tekercs esetében pedig belül, az üreg tengelyében van. A legnagyobb térerősség mindkét esetben azonos, ha a tekercs hosszának egy-egy centiméterére eső amperemenetek száma egyenlő az üre-40 ges pászma kerüMéniek egy^gy centiméteV róne eső amperek számával. Ebből következik, hogy az üreges pászmavezető ellenállásnövekedésének képletei azonosak lioszsztú tekercsek nagyfrekvenciás pászmájá-45 nak a megfelelő képleteivel. Nagyfrekvenciás pászmavezetőből készült hosszú, tekercsek esetében a nagyfrekvenciás W ellenállásának az egyenáramú Wo dUenáláshoz vailó viszonya a követ-50 kező: ?(& + m2 v-M'ß)-1 ' (1) w—w0 w0 ahol mi a tekercs rétegeinek száma, v pedig a pászma huzalainak száma. Ez az w egyenlet a K =—örvényáramtényező behelyettesítésekor a következőképen alakul: 55 m2 v— 1 K = mimellett S=*.r ?WJ/ 3,66./v H"(£) w.u.r (2) (3) ahol jr a nagyfrekvenciás pászma egyes huzalának sugara centiméterben kifejezve, 60 IÚ a körfvrekvendia, <r a vezetőképesség és h a tekercs meneteinek magassága. ?(£)=elF(;) = 2i • n n £ £s ~~y~ sín « C hí;— sin^ (4) (5) A£<1 feltételnek megfelelő körzet az, 65 amelyben a pászma jobb, mint a tömör vezető. v TÍ r^* A (3) képletből az fk = * a * töltési tényező bevezetésekor és a pászmahuzalok réteges elrendezése) valamint a szigetelés teljes elhanyagolása esetén a 70 5 = 71^/1^78.«-.ff képlet adódik. A rendesen rosszabb töltési tényezők miatt ez a képlet a következőképen módosul: í <Tc.r }f 1,78. w.ff 75 A 9 (£) és V V (í) függvénynek a í < 1 körzetben való sorbafejtésiekor és a hcu rézvastagság bevezetésekor a (2) képletből K = 1 — 0.0222 £* -f 0,0013 i8 + + ~ h3 ci ,. -2 . r* 3,56 2 . w*. <7 2 (1—0,0411 i4 + + 0,0017 í;8 ) (6) adódik. Ebből a képletből nyilvánvaló, §9 hogy a 0 < t, < 1 körzetben a pászmavezeték örvényáramtónyezője a frekvencián kívül lényegileg csak a vezető rézrétegéhek vastagságától és a pászmát alkotó huzalok átmérőjétől függ. Különösein fontos a vezető 85 rézrétegének vastagságától való függőség, mert ez határozza meg a pászmavezető egyenáramlú ellenállását. Eszerint adott huzalátmérő és frekvencia mellett létezik oly legkedvezőbb rézviastagság (hcu opt ), 90 amelynél a veszteségek a legkisebbek. A nagyfrekvenciás áramnak a pászmavezetőbe való E behatolási mélységét szemlélve, amely a pászma csavarodásából adódó u áramkörútiak tekintetbevétele 95 mellett „ 12,2.10-2 10« 007 E = —1 .-s-'j—mm > (J. 1 dmm (7) nyilvánvaló, hogy a nagyfrekvenciás pász-