134978. lajstromszámú szabadalom • Neutroncella neutronsugárzás erősségének a mérésére

18407*. 3 hordozón elrendezett (14) fényképésaeti réteget mindkét oldalról éri. A berendezést, mikiént a 3- ábra jelöli, akként is kialakíthatjuk, hogy az egyes 5 fényképészeti riétegeket a (7) világítóernyőnek csak az a része feketíti, melyet meghatározott térszögön belülről származó neutronok gerjesztettek. A 3. ábra szeriinti berendezésnél e célból 10 a (16) hordozón négy (15) fényképéjszieti réteg van, melyeket a hátulról ^aló megvilágítással szemben (17) lelnyeletőtesttpl védünk, mely a feketítő sugárzásit visszatartja. E szerkezetet célszerűen a 2. ábrában 15 jelzett (13, 14) felvevő film helyett használhatjuk. Emellett ajánlatos, ha gondoskodtunk arról, hosrv az egyes (151 rétegeket csak! az a sugarzaVi&je, mtely a termek! meghatározott részéről származik. Avégett, hogy 20 a felvételnek a filmek elrendeiétébol adódó, meghatározott térrészre való korMjtozását még jobban növeljük, a (1.1) edény belsejében segédelektródákat, vagy elnyeüető ernyőket rendezhetünk el, melyeknek a hely-25 zetét a 2. ábrlában négy réteg használata esetén (18) pontozott vonallal jeleztük. A 4. és 5. ábrák további kiviteli példákat mutatnak. A neutroncella (19) edényfalán az 1. ábra kapcsán már elmagyarázott (2, 30 4, 5) és (7) rétegek vannak. A (7) világítóernyő sugárzása a (8) fényképészeti réteget feketíti, vagy annak helyén, vagy pedig a vákuumtér belsejében a (7) vilíágítóernyő közelében elrendezett fénymérőeszközre hat. 35 A sugárzíáis gyűjtésére a (6) elektródán kivül pl. a (20) mágneses tekerccsel létesített, mágnesmezőt is használhatjuk. A neutroncellát (21) elny eletéé my ő veszi körül, mely mindama sebességű neutrono-40 kat, melyekre a reakciósréteg működik, eljtiyeli és a mérendő neutronsugárzás belépésére egyetlenegy (22) nyílása van. A (22) i.nyílást ernyővel ziárhatiuk le, mely az esetleg jelenlévő oly sebességű neutronokát, me-45 lyeket a mérésből ki akarunk zárni, de melyekre a reakciósréteg ugyancsak érzékeny, elnyeli. A ineutronsugárzjás a bemutatott példákban la (22) nyíláson át a (2) reakciósrétegre, leginkább érintőleges jrlálny-50 ban jut és ennélfogva a reakciósréteg lényegesen jobban nyeli el, mint hogyha a sugárzás merőlegesen esnék a rétegre. Az elnyeletőernyőt a helytálló neutröncelljához képest viszonylag elfordíthatóan alakíthatjuk ki, 55 úgy hogy esetenként csak meghatározott térrészből származó sugárzás kerülhet behatásra. A (22) oldalsó nyílás helyett az elnyeletőernyő alsó oldalán (23)-niáll is alkalmazhatunk nyílást. Az einyeletőernyőket az 1. és 60 2. ábra szerinti berendezéseknél is, valamint gömbalakú neutroncellákniál is alkalmazhatjuk. A fényképészeti réteggel ellátott filmeknek a kicserélését önműködő berendezés- 65 sei, pl. óraművel vagypedig egyéb továbbítókészülékkel folytatólagosan, vagy szakaszosan, felvételről-felvételre végezhetjük. Emellett célszerű, ha a szakaszos továbbításinál a neutroncella üzemi feszültségét 70 akként vezéreljük, hogy a továbbítás folyamán a világítóernyőt elektronok ne gerjesszék. Ilymódon a felvételek túlterhelését akadályozzuk meg. A 6. ábra a találmány szerinti neutron- 75 cellát oly készülékkel kapcsolatban mutatja, mellyel a föld kérgébe mélyített fúrólyuk környezetét gyors neutronokkal vizsgálhatjuk. A (24) földkéregbe mélyített (25) fúrólyuknak (26) csőburkolata van. A találmájiy 80 szerinti neutroncella a hengeres (27) tokban van. A gyors neutronokat kibocsájtó (28) forrás, pl. rádium-berillium-kószítmány — amint azt a (29) nyilak jelzik — minden irányban gyors neutronokat boosájt ki. A 85 (24) földkéregbe behatoló gyors neutronok a földben minden irányban szóródnak és azokat hidrogéntartalmú anyagok, pl. víz vagy ásviálnyolaj különösen lassítják. A szórt és lassított elektronok a földkéregből rész- 90 ben — miként azt a (30) nyilak jelzik — megint a fúrólyukba jutnak. A visszajövő lassú neutronsugárzíás erősségét a találmány szerinti (31) neutroncellával mérjük, melynek reakciósrétegéből a neutronok töltött 95 részecskéket vagy gammasugarakat váltanak ki, melyek pl. (4) világítóernyőt gerjesztenek. Ez a sugár7;ái3 a (31) neutroncella falán lát az (5) katódábój lassú elektronokat vált ki, melyeket — az 1—5. ábrával kap- 100 csolatban ismertetett módon, — a találmány szerin'i neutroncelláiban gyorsítunk és világítóernyőn gyűjtünk össze. E világítóernyő sugárzását, előnyösen fényképészeti réteggel, vagy egyéb fénymérő készülékkel 105 mérjük. A neutroncellát (22) oldalsó nyílással ellátott (21) elnyeletőernyővel vehetjük körül, ha azt kívánjuk, hogy az egyes felvételekhez esetenként a földkéregnek csak meghatározott irájnyából jövő neutronok 110 jussanak. A gyors neutronok közvéthm behatás(á|nak a kiküszöbölésére a (28) gyors neutronsugár-forrás és a (31) neutroncella között a gyors neutronokat elnyelő testet alkalmazunk, mely pl. (32) tartályból iálll- 115 hat, mely pl. borvegyület (33) vizes oldatával lehet töltve, mely a gyors neutronokat lassítja. A lassú neutronokat a (34) elnye-