134959. lajstromszámú szabadalom • Kompresszor
2 134959. fejezés a találmány szempontjából tágan értelmezendő, azaz a találmány keretébe esik mindéin oly szerkezet, mely A fentebb ismertetett találmányi gondolatot megyaló£ sítja, tekintet nélkül, a szállítandó közegre!, nyomási határokra ós nyomáskülönbsége'kre. A mellékelt rajz a találmány egy kiviteli példáját., az jo 1- ábrán meitszethjen tünteti fel, mig a 2. ábra e kiviteli példa síziejrinti kompresszor működését magyarázó diagramm. A rajízbeli kiviteli példa háromhengeres, háromfokozatú, kompresszor, melynél 15 az egyes hengereknek niegfeleílő förgattyúkarok az (1) förgattyütengelyein egymáshoz képest 120— 120°-kal elékeílteík. Az (A, B, C) kompresszorhe'ngerefcben az (1) fórgattyűstengély hatására rendre (I, II, III) 20 dugattyúk mozognak. Mint a következőkben látni fogjuk, bár e kiviteli példa szerinti kompresszor háromfokozatú, valamennyi henger töltéséinek egy részét a forga'ttyúiházból szívja be', miért is vala-25 mennyi hengeraiél ezt a folyamatöt fogjuk «sízívás», «beömlés» vagy «töltés» megjelöléseken érteni, mig a magasabb fokozatú t hengereik slzeimpontjából az alacsonyabb fokozatú hengernek tártaimániaik átvétedét «át-30 ömlés» megjelöléssel fogjuk illlejtni. «Kiömlés»-sei valamennyi hengeirnéi a köizegfnek a hengerből való Itávoizását jelöljük, tekintet nélkül arra, hogy a község a hengerből hova kerül. 35 A mellékelit rajz szerinti kivitiejli példánál az (A) henger be- és kiömlésélt a (II) dugattyú a (2) átveizetőcsövön át, a (B) henger be- és kiömlését a (III) dugattyúj a (3) áitömlőnyílásoin át, végül a (C) henger 40 be- és Mömlésiát a (I) dugattyú a (4) nyilason á(t szabályozza. A kompresszor működése egyébkénit a 2. ábrában feltünteitett diajgramm kapcsán követhető. A diagramm aiz egyszerűség kedvéért végí5 telén hajtórud feltétiejleizéséiviel készült. A diagrammból a 120—1200 -oseléke.,'ésazá:lltal válik érzékelhetővé, hogy a forgattyuisugárral rajzolt' és a forgási értelem feltünte-1 iésérei nyilakkal ellátott alapkör körül há-50 rom, egymással 120— 120°-os sízögeit befzáró alapvonalat vessünk feil, melyeket, minthogy azok az egyes dugattyúk helyzeteinek megállapítására hivatottak, rendre r, IF, IIF jelzésekkel láttuk el. Ha most 55 már az alapkörnek bármely pontját az említett egyenesekre merőlegesem vetítjük, megkapjuk a megfelelő dugattyúknak holtponti helyzetükhöz képest fennálló távolságait. Ez az ábrázolás egyben lehetővé teszi, hogy az egyes hengerek töltési, ürü- 60 lési és fazárfeági (kompressziós vagy expanziós) állapotát a forgattyúsugárral rajzolt alapkörnél központos körgyűrűkben tüntessük fel. E körgyűrűket, az egyes hengereknek megfelelően, A', B*, C jelekkel 65 láttuk el. A hengerekben lefolyó változá-, soknak" megfelelő szakaszaid az alapkör- ' ről a megfelélő ponítoktoak központos vetítésével metszhetjük ki az említett körgyűrűkből. E körgyűrűkben a, beömlési 70 szakaszok vonalkázatlanok, a lezártsági szakaszok egyszerűen, a kiömlési szakaszok keiresztezetlen vonailkázottak. Megjegyzendő még, hogy a diagramm szerint az (I) dugattyúra nézve a fedéloldal bal- 75 oldalon, a (II) dugattyúra nézve fenn, a (III) dugattyúra nézve pedig lenn van. Ezek után kisérjük figyelemmel a kompresszor működését. Az (A) henger (I) dugattyúja felső holtponti helyzetből indul. 80 Rövid expanzió utáin oly forgattyúállás jön létre, melynél a (II) dugattyú a (H') alapvonal (a) ponltjának megfelelő helyzetbe ér, amikor a (II) dugattyú (5) öble nyitja a (B) henger falián létesített (6) nyi- 85 láslt és a (2) átvezetőcsövön át az (í) dugattyú' teleszívhatja az (A) hengert, mialatt a (II) dugattyúi felső holtponti helyiZeífae körül jár. Az (A) henger töltése addig ítart, mjíg a (II) dugattyú a .(IP) alap- 90 vonal (a) ponltjának megfelelő helyzetet lefelé haladtában el nem éri, amikor is a (6) nyilas elzáródik. Ezt követőleg az (A) hengerben kompresszió folyik mindaddig, miig a (II) dugattyú a (II') ialapvona'1 95 (b) pontjának megfelelő helyzetig nem sülylyed. Ekkor ugyanis a (6) nyílás ismét felszabadul;, azonbani, a (II) dugattyúi most alsó holtpontja körül járváia, az (AJ henger most már a (B) hengerrel kerül össze- 100 köttetésbe és ide ömlik át az (A) henger komprimált közegtartalma. Mint a diagrammból látható, az (A) hengerben! a kiömlés nagyjából addig tart, mig az (I) dugattyú felső holtponti helyzetét el nem 105 éri. A (B) hengerben a munkafolyamat lejátszódása hasonló lesz. E hengerben a be- és kiömlési a (III) dugattyú vezérli. A beömlésnek a (c) pont, a kiömlésnek no a (d) pont felel meg a (III') alapvonalon. Megemlítendő mégis, hogy — mint az a diagramimból kitűnik — a (III) dugattyú (7) nyílásán) át történő a forgattyúházból való szívás utolsó szakaszában megindul 115 az (A) hengerből való áltömlés, ami a kompresszió kezdeti szakaszában ,azaz, mig a (II) dugattyú a (6) nyilast le; mem zárja, ,
