134947. lajstromszámú szabadalom • Szigetelőbevonatú fémdrótfűtőtest villamos kisütőcsövekhez

Megjelent 1948. évi augusztus hó 16-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134947. SZÁM. Vll/d. (VH/h.) OSZTÁLY. — I-4502. ALAPSZÁM. Szigeteló'bevonatú fémdxótfűtó'test villamos kisütőcsövekhez. Egyesült Izzólámpa-és Villjaniossági Részvénytársaság", Uj jiest. A'bejelentés napja: 1942. évi június hó 9. A találmány a villamos kisütőcsövekhez való, főleg közvetett fűtésű katódák, pél­dául rádiócsövek, gáztöltésű világítócsö­vek, - stb. • kátódái fűtésére használatos olyan 5 fűtőtestek tökéletesítését célozza, melyek többszörös csavarvonalakra tekercselt ma­gas olvadáspontú fémdrótból, rendszerint wolframdrótból készülnek és ráégetett kerámiai anyagú szigetelőbevonattal van-10 nak ellátva. Az ilyen fűtőtesteket kettős csavarvonal­alakra tekercselt drótból azért szokták ké­szíteni, hogy a fűtőtest szükséges ellenállá­sával megszabott dróthosszat, mely főleg 15 hálózati feszültséggel való fűtésnél igen jelentékeny, a rendelkezésre álló kis he­lyen el lehessen helyezni. A szigetelőbevo­natot pedig úgy szokták készíteni, hogy hőálló és magas hőmérsékleten is jól szi-20 getelő poralakú kerámiai anyagból, például aluminiumoxidból és kötőanyagból, például nitrocellul'ózaoldatból, szuszpenziót készí­tenek, ezzel l a már megtekercselt és pontos méretre leszabott izzótestet bevonják és az-25 után magas hőmérsékleten izzítva, ráége­tett, többé-kevésbbé összefüggő, de a gya­korlati -szigetelési követelményeknek jól megfelelő bevonatot állítanak elő a fűtő­testen. -30 A tapasztalat azt mutatta, hogy az így készült fűtőtesteknek, noha a kisütőcsőben üzemi szempontból jól megfelelnek, gyár­tási szempontból súlyos hibájuk az, hogy 35 40 50 a szigetelőréteg ráégetéséhez szükséges magas hőmérsékletű izzítás folyamán meg­rövidülnek. Az eredeti csavarvonalhossz­nak ez az előre ki nem számítható értékű, gyakran 10%-ot is kitevő, csökkenése azért súlyos hiba, mert ennek folytán a kész izzótestek .számottevő része a villa­mos kisütőcsövek nagy pontosságot igénylő tömeggyártásában használhatat­lanná válik, tehát selejtbe kerül, minthogy a rövidülést a ráégetett szigetelőbevonatók ridegsége folytán utólagos megnyújtással. 45 kiküszöbölni a szigetelőréteg tönkretétele nélkül nem lehet. Azt találtuk, hogy ez a hiba kiküszöböl­hető, ha a fűtőtestet alkotó drótot az eddig szokásos és az izzóilámpaiparban is hasz­nálatos tekercselési móddal ellentétben úgy tekercseljük, hogy primer és szekundér meneteinek tekercselési iránya egymással ellentétes legyen, pl. primérmenetei „bal­menetek", szekundér menetei pedig „jobb- .55 menetek" legyenek vagy fordítva. Ha az így tekercselt drótokat szokásos módon ráégetett szigetelőréteggel látjuk el, azt tapasztaljuk, hogy méreteiket izzítás után is igen jól megtartják, azaz nem rövidül- 60 nek meg. Ha méreteik mégis kissé változ­nak, akkor tapasztalás szerint csupán 1 % -ot meg nem haladó, jelentéktelen meg­hosszabbodás következik be. Ez nemcsak csekély mértéke folytán nem káros, hanem 65 azért sem, mert nem megrövidülés, hanem hosszabbodás;, amíg ugyanis egy előre

Next

/
Oldalképek
Tartalom