134946. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű villamos izzólámpa

Megjelent 1948. évi augusztus hó 16-án. MAÖYAE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134=946. SZÁM. VH/h. OSZTÁLY. — 1-4499. ALAPSZÁM. Gáztöltésű villamos izzólámpa. Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaság cég, Újpest. A bejelentés napja: 1942. évi május hó 23. Ismeretes, hogy gáztöltésű Villamos izzólámpák, különösképen oly villamos izzólámpák, amelyeket 30 Volt feletti feszü'tségen égetnek, az elkészülésük utáni első bekap-5 csoláskor bizonyos százalékban az ú. n. „leívelés" jelenségét mutatják. Ez az ismert jelenség abban áll, hogy a rendszerint csavarvonalalakú izzószál két pontja, vagy a tartó- és árambevezető drótok két pontja 10 között ívkisülés lép fel, amely az izzószálat átégeti, a lámpába esetleg beépített biztosítékot kiégeti, sőt néha a lámpának még messzebbmenő elpusztulását is idézi elő» A tapasztalat azt mutatta, hogy ez a ká-15 ros jelenség nagyobb százalékban lép fel oly villamos izzólámpáknál, amelyeknek beiül homályos, kiváltképen az ismeretes hidrogénfluoridos maratási eljárás segélyével belüli ől homályosított üvegburájuk van. Az 20 ilyen Izzólámpáknak általában kb. 2 % -a mutatja első bekapcsoláskor az ívképződés jelenségét, míg az átlátszó (világos) burája, egyébként az előbbiekkel azonos izzólámpáknál ez az érték általában a, fent megad >tt 25 2% tizedrészénél is kevesebb szokott lenni. E jelenség okaira vonatkozó feltevés az, hogy a fentebb ismertetett ívképződési jelenséget az okozhatja, hogy az izzószálra kis mennyiségben alkáli- vagy alkáli-föid-80 fémsók kerülhetnek és az ívképződés ezek jó emisszíóképessége folytán az ilyen sókkal szennyezett helyekről indul ki. Megjegyezzük azonban, hogy e nehezen bizonyítható feltevés helyes vagy helytelen volta az alanti leírásban ismertetett és kísérleteink által 35 igazoltan az ívképződés messzemenő csökkentését eredményező találmányunkat természetesen nem érinti. Fenti feltevés alapján valószínű az a további feltevésünk, hogy a leívelési jelenség 40 nagyobb mértékben való fellépését a hidrogénfluoridos eljárással belülről homályosított üvegburáju villamos izzólámpáknál az okozhatja, hogy a bura belső falán a hidrogénfluoriddal való homályosításkor alkáli- és/ 45 vagy földalkálifémfluoridok képződnek, amelyekből az izzólámpa gyártása folyamán kis mennyiségek az izzószálra jutva, az ívképződés kiindulási helyeivé válhatnak. Az előző két bekezdésben foglalt feltévé- 50 sek helyességétől vagy helytelenségétől függetlenül azt találtuk, hogy a maratással belülről homályosított üvegburáju, 30 Volt feletti feszültségre való, célszerűen tekercselt izzótestű gáztöltésű villamcs izzólám- 55 páknál az ívképződés jelenségét nagymértékben, esetleg egészen a világos burájü hasonló lámpáknál tapasztalt mértékig, csökkenthetjük, ha a bura belső falát maratás után oly anyaggal, célszerűen folyadék- 60 kai kezeljük, mely alkalmas a maratás alkalmával iá búrafalon keletkezett fluori•dok, különösen alkáli- vagy alkáliföldfémfluoridok eltávolítására. A találmány tárgya ehhez képest elsősor- 65 ban oly gáztöltésű villamcs izzólámpa 30