134924. lajstromszámú szabadalom • Fonórózsa és eljárás előállítására

ä Í34924. körlatilag teljesén ellenállóak és mindenek előtt törhetetlenek. Ez anyagok előállításakor még keményítő adalékokat, előnyösen 5o/o-jg és ezentúl ter-5 jedő mennyiségű krómoxidot is alkalmazhatunk. A kerámiai oxidos anyag, mindenekelőtt alumíniumoxid, célszerűen kenőcsös, vagy iszapolt alakban kerül — adott esetben a kíeményítőadalékokkal együtt — felhasz-10 nálásra. Az anyagot ezután megfelelő alakban, önmagában ismert módon magasabb hőmérsékleten hevítjük, míg kerámiai oxidos ^zsugorodott test nem keletkezik. A kívánt fonónyílások előállítása, azaz 15 a fonófúvókák, vag)^ fonófúvókafeiniéklemezek készítése végett, vagy úgy járhatunk el, hogy ezekjét megfelelő szerszámokkal átfúrjuk, vagy pedig úgy, hogy a kerámiai oxidos anyagba testeket, pl. szálakat, vagy §0 drótokat ágyazunk be. Ez utóbbiakat utólag, pl. kioldás útján eltávolíthatjuk, amikoris csatornák maradnak vissza, amelyeka szál, vagy hasonló vastagságának felelnek meg és kb. 60—100 mikron átmérőjűek. 25 Ha a fonócsatoimácskakat fúrással [állítjuk elő, a fúrás finomságának a fuvókaanyag .gyakorlatilag nem szab határt. A furatok olyan finomak lehetnek!, amilyeneket a rendelkezésünkre álló fúrókkal egy-30 általán előállíthatunk, vagyis a furatok finomságát a fúrók anyaga határozza meg. Kerámiai anyagból, mint porcellánból, vagy üvegből készült fonófuvóka-fenék-Jemezek önmagában ismertek. Ilyenféle fe-35 íiékliemezekben is állítottuk már elő fonócsatornácskákat úgy, hogy a tömegbe fémv szálakat ágyaztak be. Az üvegből, porcellánból, vagy hasonlókból álló munkaanyagok esetén azonban egynemű, vagy gya-40 kórlatilag egynemű tömeggel állunk szemben, amely egyenletesen veszi körül a beágyazott dirótokat lés amely az égetés után is sima csatornafalú, egynemű tömeget ad. Ezzel szemben az oxidos kerámiai tömegek -45 nek, pl. alümíniumoxidnak a használata esetén, a zsugorodás folyamán nem keletkezik egyíb.ma anyag, hanem kristályos szerkezet áll e ő, amelyben valamennyi kristály meg J marad. 50 Ennélfogva meglepő volt, hogy teljesen sima élesszélű fonócsatornákhoz juthatunk akár fúrás útján, akár úgy, hogy a fent említett rendszabályok értelmében a drótokat és hasonlókat kioldjuk. Sokkal in -55 kább az voll várható, hogy a munkaanyag egyes kristályokból álló szerkezete következtében teljesen egyenetlen fal keletkezik, valamint a csatornák nyílásának szé'e nem éles, minek következtében használható szálak előállítása természetszerűleg lehetet- QQ len lenne. De a fonócsatornáknak köpenyes drótok és hasonlók beágyazásával, valamint az eltérő anyagból álló mag kioldásával történt előállítása esetén is azzal kellett számolnunk, hogy a kerámiai oxidos mun- 65 kaanyag kristályos falazata következtében a finom fémcsövecskék .nem rögzítődnek meg kellőképpen és így kifogástalan fonócsatornák nem keletkezhetnek. Ezzel szemben tény az, hogy miként 70 említettük, bármely felsorolt előállítási módszer szerint kifogástalan tulajdonságú csatornákhoz jutunk, mivel a zsugorított kerámiai oxidos tömegben a zsugorodás folytán az egyes kristályok összenőnek és 75 így a kerámiai testekkel kapcsolatban szokásos üveg)bázis hiánya ellenére is sima falfelületek keletkeznek. Az esetben, ha a fonócsatornákat íonóíúvókákban, vagy az egyes fenéklemezek- 80 ben később kioldható beágyazott testek, pl. fémből, vagy hasonlókból készült drótok vagy szálak segítségével kívánjuk előállítani, pl. úgy járhatunk el, hogy olyan keretet, amelyben a kívánt csatornák átmérőit mu- 35 tató és az előállítandó csatornáknak megfelelő távolságokban elhelyezett drótok vannak kifeszítve, vagy a fémoxid iszapjában merítünk vagy előnyösen felállított állapotban az iszappal megtoltunk és az egészet 90 megfelelő hőmérsékleten zsugorítjuk. A beágyazott drótok a legkülönfélébb anyagokból lehetnek, úgy kell azonban őket kiválasztanunk, hogy a zsugorodási folyamat alatt a kerámiai anyaggal ne reagáljanak 95 |és e mellett célszerűen legalább addig, amíg a csatorna kialakulásában közreműködnek1

, a zsugorodás alatt ne változzanak. Ha pl. wolframot, molibdént, tantált, vagy hasonlókat használunk, célszerűen pl. védő.- 100 gázzal dolgozunk, hogy a levegőn való munka esetén keletkező savhidridek elillanását elkerüljük, mert ennek következtében értékes fémek vesznénejk! karba és mindenekelőtt nem jutnánk kerek nyíláshoz. Adott 105 esetben magas hőmérsékleten olvadó ötvözeteket is használhatunk, vagy kondénzálással előállítható gyantákat is alkalmazhatunk!, ekkor azonban a kondenzált gyantákból előállított és beágyazott szálak már az no alunijiniumoxidnak a kerámiai zsugorított állapotban való jutása közben kiégnek. Fém és fémötvözetből készült drótok alkalmazása esetén ezeket, vagy a kerámiai oxidos testnek megfelelő tárcsákká való 115 szétfűrészelése előtt, Vagy azután oldhatjuk ki. A fonófúvóka csatornái az esetben olyan