134904. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ammoniáknak nitrogénoxiddá való átalakítására

Megjelent 1948. évi augusztus hó ,16-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134904. SZÁM. IV/h/l. (IV/i.) OSZTÁLY, — F-IO157. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés ammóniáknak nitrogénoxiddá való átalakítására. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1942. évi december hó 23. Németországi elsőbbsége: 1941. évi december hó 24. Az ammoniákot nitrogénoxidokká való (átalakítása végett oxigéntartalmú gázokkal keverve, kontaktanyagon vezetik át, melyen nitrogénoxiddá ég el. Az elégési gázok hő-5 mérséklete a kontaktanyag mögött mintegy 800—900 C°, A gázok elégési melegét oly módon szokták kihasználni, hogy gőzkazánon vezetik át, amelyben melegtartalmukat gőzfejleisztés közben leadják. A kemencé-10 nek és az ehhez csatlakozó berendezésnek azok a részei, melyek a forró gázoknak ki vannak téve, gyors elhasználódást mutatnak. Ha a hőszigeteléshez vastagon kifalazott vasköpenyeket alkalmaznak, a meleg 15 behatása alatt belső feszültségek keletkeznek, melyek a köpenyek megrepedését eredményezik. Ha a hővel szemben nagymértékben állandó fémötvözeteket alkalmaznák, a szigetelés ezeket oly mértékben terheli, 20 hogy alakjukat elvesztik. Ha ezzel szemben "a szigetelés vastagságát csökkentik, .sugárzás révén jelentős melegveszteség keletkezik. Megkísérelték már a kazánnak közvetlenül a kontaktanyag körzetében való 25 elrendezését, azonban akkor sem lehetett elkerülni, hogy a berendezésnek a kazán és a kontaktanyag közötti része a nagy hőfokú gázok roncsoló hatásának ne legyen kitéve. 30 Ezzel szemben úgy találtuk, hogy az említett hátrányokat Iriküszöbölhetjük, ha a kemencét önmagában ismert kényszerkeringetésű gjőzkaz'ánnal együttesen alkalmazzuk.. A kényszerkeringetésű gőzkazán tetszőleges kialakítású, pl. állócsöves' kazán 35 Sehet és ennek következtében az égetőkemence szerkezetéhez és különleges követelményekhez megfelelően választható meg. Másrészt pedig a gőzkazánt az állócsöves kazánhoz hasonlóan a legnagyobb gőznyo- íO másokra iis alkalmassá tehetjük, ami a közönségesen alkalmazott lángcsöves kazánokkal szemben előnyt jelent. A kényszerkeringetés főelőnye azonban abban van, hogy a csőnyalábokat úgy alakíthatjuk ki, 4-5 hogy nem csupán az elégési meleget veszik . fel, hanem a kemenceberendezés ama részének falait is védik, mely a kazán és a konitaktanyag közt fekszik. Ha a berendezésnek ezt a részét oly csőkígyókkal fedjük, me- 5( lyeket a kényszerkeringetett víz hűt, elérhetjük, hogy a rész kemenceköpenyének hőmérséklete a hűtőkígyókban keringő víz hőmérsékletét nem lépheti túl. Ennek következtében a kemence anyagaként közönséges 55 vasat is használhatunk és emellett a melegfeszültségeket elkerüljük és a falazatot hőkisíugárzással szemben a legolcsóbb anyagokkal szigetelhetjük. A találmány szerinti ammoniákelégető- 60 berendezés bevált kivitpli példáját a rajz vázlatosan tünteti fel. Az (a) csonknál beáramló ammóniák- v levegő-keverék lefelé a kontiakthálóig bővülő tartályban, majd felülről lefelé a (b) kontakt- 65 anyagon áramlik át, mimellett nitrogénoxidokká való elégése közben mintegy 850 C° hőmérsékletre' hevül fel. A nitrogénoxidok