134873. lajstromszámú szabadalom • Elnyeletéses hűtőkészülék
i 134873. A felSzállíott oldatot ismert módon arra is használhatjuk, hogy a gázkeringést az olnyelető és az elgőzölögtető közt részben fojtsuk és ezzel az eigőzölögtetési hőmér- 5 sékletet változtassuk. A három utóbb említett feladat teljesítéséhez folyadékzárak szükségesek, melyeket a felszivattyúzott oldat tölt meg. Az így előidézett vezérlő folyamatok megszüntető tése végett a folyadékzárakat újból ki kell ürítenünk. Az erre a célra alkalmas’ berendezés kiviteli példáját a 6. ábra szemlélteti, melynél az ehhez szükséges részeket és a köpeny- 15 ként kialakított (11) forralót tüntettük fel. A berendezést a (60) folyadékzár szabályozza. Ha e folyadékzárt a felszállított oldat megtölti, nyomást előidéző folyadékoszlopok keletkeznek, illetve a gázkeringést 20 fojtjuk. A folyadékzár legmélyebb helye a hasítékos (61) hőátvivőhüvelyen át a forralóból felszálló (12) gőzvezetékkel olymódon van hővezetően összekötve, hogy az átvitt melegmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy 25 a folyadékot a (60) vezetékben felforralja. Ha azonban a hüvelybe (62) hőátvivőtestet helyezünk, a hőátmenet oly naggyá válik, hogy a folyadék felforr és a folyadékzárt nyitja, aminek következtében a nyomást lé- 30 tesítő folyadékoszlopok megszűnnek, illetve a gázkeringés újból teljesen szabad. A 7. ábra oly kiviteli példát mutat, melynél a járulékos szivattyú a (10) fütőcsővel állandó hőátviteli kapcsolatban van. E ké- 35 szüléknek oly csőforralója van, mely a fűtőcsővel nem áll közvetlen hőátviteli érintkezésben, úgyhogy a kondenzátorba áramló összes gőzök a (30) szivattyúban keletkeznek. A (40) szivattyú az oldatot új- 40 ból az elgőzölögtetőhöz vezető (60) csőbe szállítja. Énnél a kiviteli példánál a (40) szivattyú nincs közvetlen a forraló alsó réSzehez csatlakozva, hanem külön (70) állócsőbe torkollik. A (70) állócső felül (71) U-cső se- 45 gítségével a forralóval van összekötve, mégpedig két s'pirálalaikú (72) és (73) meneten át, úgyhogy a (71) cső billenthető. Normális üzem alatt a (70) állócsöbe és a (40) szivattyúba nem jut folyadék, mert azt 50 a készülék megindításakor a fűtés elforralja. Ha azonban önmagában ismert módon kézzel vagy termosztatikus' úton a (71) U-csövet lefelé' billentjük, a forralóból ^bizonyos folyadékmennyiség a (70) állócsőbe 55 folyik, mely folyadékmennyisége a (70) állócső átmérőjétől és a (73) csőnek a forraiéhoz való (74) csatlakozásának magasságától függ. Tehát üzem közben meghatározott mennyiségű oldatot a forralóból a (70) állócsőbe vezethetünk és ezt az oldatot a (40) 60 szivattyú vagy leolvasztási célokra az elpárologtatóba szállítja, vagy pedig az előbb említett egyéb szabályozási célokra használhatjuk. Amint az oldat a (71) U-cső kibillentése következtében átfolyt, az U-csö- 65 vet újból normális helyzetébe állíthatjuk vissza. A 8. ábra szerinti kiviteli példa lényegileg az 1. ábra szerintinek felel meg. Ebben az esetben a (30) keringetőszivattyút a 70 (10) fűtőcsővel ponthegesztés útján kötöttük össze és a járulékos (40) szivattyú a (21) nvomóedénybe szállít. A járulékos (40) szivattyút ennél a kiviteli példánál külön átviteli rendszerrel, előnyösen elgőzölög- 75 tetési és> kondenzálási rendszerrel hevítjük. Utóbbi (80) gyüjtőtartányból és hajlékony (81) vezetékből áll, mely utóbbi egyéb hajlékony vezetékkel is pótolható. A (81) cső a (82) csonkon át a (83) csővel van összekötve, 80 melynek átmérője oly nagy, hogy a felszálló gázbuborékok az oldatra nem fejtenek ki szivattyúzó hatást. A vastag (83) cső alsó végéből vékonyabb (84) U-cső indul ki, mely a (85) helynél a (10) fűtőcsővel 85 célszerűen hegesztés útján hővezető módon van összekötve. A (84) U -cső tovább felszálló szára (86)-nál a (40) szivattyúvá! van összekötve és (87)-nél a vastag (83) csőbe torkollik. A (80) tartályt megfelelő 00 fajtájú hőátvivőszerrel töltöttük. A (80) tartály megemelésekor tartalma a hajlékony (81) csövön át a vastag (83) csőbe és a (84) U-csőbe áramlik. Ebben a csőben a (85) fűtőhely a folyadékot felforralja, 05 amikoris adott esetben szivattyúhatás létesül, úgyhogy a fűtőcső melegét a (86) érintkezési helyen kondenzálás vagy a forró felszivattyúzott oldat útján a (40) sziyatvtvúnak adja át, mely ennek következtében 100 megindul. " Mivel a íeosapató rendszert a (80) tartály és a hajlékony (81) vezeték kivételével a forraló szokásos szigetelésében rendezhetjük el, a (40) szivattyúra való hőátadásnál különösen csekély hőveszteség 105 mutatkozik. A rendszer leghidegebb (80) tartályában a (85) érintkezőhelvnél keletkező gőzök fokozatosan kondenzálódnak, úgyhogy a rendszer a forralás következtében fokozatosan kiürül és a hőátvivő- un anyag újból a (80) tartályban gyűlik össze. Ekkor a rendszer csupán gőzt tartalmaz, mely a (-40) szivattyút annyira szigeteli, hogy a vezetéknek a (85) helytől a (84) csövön át a (86) helyig való hőátvitele Un oly csekély, hogy a szivattyúban a fór-
