134856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló építmények, különösen tűzálló falazatok előállítására
felület esetén a szükséges hézag rendszerint csekélyebb, mint 1 min. Régóta ismeretes ugyan már tűzálló bevonatokkal kapcsolatban vízüveg haszná- 5 lata, akár a legkülönfélébb töltőanyagokkal kombináltan is, sőt a fémoxidadalék hozzákeverése sem ismeretlen. Ez adalékoknak, mint a cinkoxidnak, a vasoxidnak és1 az ólomoxidnak a szerepük azonban lényegé- 10 ben az, hogy a mázképződés hőmérsékletét szabályozzák. Beható kísérletek azonban azt mutatlak, hogy az izzás hőmérsékletén keletkező fémsziükátok nem adnak összefüggő rétegeket, vagy ha igen, ezek 15 erős hajszálrepedés képződést mutatnak. Oly kötőképes anyagokat, amelyek a találmány szerinti eljárás céljának megfelelnének, ezúton még nem sikerült előállítani. Javasolták ugyan már kittek előállítását 20 vízüveg és adalékok, mint csiszolópor, vasfényle, sőt barnakő keverékéből. E kittek azonban csupán mint hőálló kittanyagok nyernek alkalmazást a legkülönfélébb fajta tárgyak összeragasztására, mimeüett e 25 kittek lassú keményedése különösen fontos. Ezzel szemben a találmány szerint a mangánoxigénvegyilletek és a meghatározott töménységű vízüveg között az előírt mennyiségviszony betartásával, továbbá :■-() az eljárás lényeges elemét jelentő izzítókezeléssel azt érjük el, hogy rövid időn belül szilárd kötés keletkezik és a kötési hely hajszálrepedésektől mentes. Ennek következtében kiküszöbölődik az a roncsolódási hajlam, amely az eddig alkalmazott vízüvegtartalmú anyagok felhasználása esetén előbb, vagy később feltétlenül jelentkezik. A találmány szerinti bevonat más fémét) szilkátokkal szemben a hajszálrepedésképződés elkerülése mellett még azt a lényeges előnyt is mutatja, hogy kötőképessége az alaphoz sokkal nagyobb. Ez azzal magyarázható, hogy a polimangánszilikátok 45 egyrészt a fémalapon, különösen vasalapon diffúzió útján a határrétegben mangánt adnak le, másrészt kerámiai alapok, mint pl. a tűzálló építőkövek esetén az ezekben foglalt alkatrészekkel, mint .-,(1 kvarccal, kalciumoxiddal, timfölddel, kettős szilikatokkal és határrétegben elegykrisíályokat adnak. A fokozott kötőképesség ilymódon a határrétegben bekövetkező kölcsönös kötés folytán áll elő. 5r> A találmány szerinti eljárást gyakorlatilag úgy foganatosítjuk, hogy kb. 40—42 Bé" töménységű folyékony vízüveg (liqu natr. sil. erud.) és oly mennyiségű manganoxigém egyület keverékéből indulunk ki, hogy a mangándioxid mennyisége kb. lü <>(' súlyszázalékig terjedjen. Ezt a keverékei bevonanyagként alkalmazzuk az összekötendő részek felületén, illetve az egész építményrész bevonására, vagy legalább is azoknak a részeknek a bemázolására, aine- 05 Ivek különösen ki vannak téve magas hőmérsékleteknek. Mangánoxigénvegyületként elsősorban a ¡y mangándioxid vagy ennek a természetben előforduló ásványos megjelenési alakjai "11 a piroluzit, vagy a barnakő a lágymangánérc, illetve a polianit jönnek tekintetbe. Alkalmazhatók továbbá Mn>0.s, illetve , braunit, MnsO.», illetve hausmanit, vagy mangánoxidul, hidrátos mangánoxidok, mangánoxidot tartalmazó ásványok, sók, maradékok és hasonlók. A százalékarány a folyékony vízüvegre vonatkoztatva elő- 9 nyösen 3—12%, különösen 8—12% között van. Magasabb is lehet azonban és a tiszta 80 mangánoxidra számítva 12— 16%-ra is emelkedhet, különösen olyan esetekben, amikor kemenceterek és hasonlók olyan kibélelő bevonatáról van szó, melytől nagy visszaverő hatást és ezzel ió hőszigetelő 85 hatást kívánunk meg. Azt találtuk ugyanis, hogy a mangánoxidok nagyobb, mindamellett egészen pontosan meghatározott értékhatárok között tartott mennyisége esetén, a mázképződés- ;u> kor (zsugorodáskor) a mangánoxid kristályok feleslege a polimangánszilikátokkal szilárd oldatot ad és ennekfolytán a mázfelületek a zsugorodáskor szürke, kristályos, fémhez hasonló külsőt nyernek. A !>5 máz ilymódon előálló ezüstös színe az eddig e területen alkalmazott bevonóanyagokkal szemben rendkívül állandó. Az eddigi tiszta fémbevonatokkal szemben az az előnye is megvan, hogy hosszabb ideig 10 > tartó izzításkor sem oxidálódik, mint az egyéb bevonatok és ennek folytán ezüstfényét nem veszti el. Figyelemreméltó, hogy a hidegen való kötéskor és különösen a kiizzított állapotban ez a bevonóanyag 105 is ugyanazokat a tulajdonságokat mutatja, mint a kisebb mangántartalmú, találmányszerinti anyagok. Figyelemmel az üzemben tekintetbe jövő munkahőmérsékletekre, vagy az építmény, 110 vagy hasonlók elkészítésekor kívánt kötési hőmérsékletre, a bevonó- és kötőanyaghoz adalékokat is keverhetünk, amelyek, _ mint pl. az ólomoxid, a zsugorodási hőmérsékletet 1 oszállítják, vagy amelyek, mint 115 zirkonoxid, a tűzállóságot fokozzák, vagy
