134856. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló építmények, különösen tűzálló falazatok előállítására

Megjelent 1948. évi augusztus hó 2-án.

M A fl Y A R S l A B A I) ALMI R í R A í? \ fi

134856. SZÁM. vm/a. (IV/h/1.) OSZTÁLY. — €-5726. ALAPSZÁM.

Eljárás tűzálló építmények, különösen tűzálló falazatok előállítására.

Stellwag* toii Cárion llelnricli oki. mérnök, Ivüiclienau-AicácríLonaii.

A bejelentés napja: 1943. évi január hó 30. Németországi elsőbbsége: 1942. évi február hó 2.

A találmány tűzálló építmények, mint kemencek, tuznelyek, -izzuoneiyisegek, tégelyek, [ütővezetékek, léghevitovezeiékek és hasonlók előállítására vonatkozik és 5 célja az, hogy a felépítést megkönnyítse, különösen oly berendezéseknél, amelyekben a munkaielületeket tűzálló bevonatokkal kell ellátni.

A taláimany szerinti eljárás lényege az, 10 hogy az építéshez felhasznált részeket, előnyösen építőköveket, összeépítésük e.utt oly bevonattal látjuk el, amely vízüvegből és a kötőanyagra vonatkoztatva kb. 16 súlyjszázaléknál nem több mangánoxidból 15 áll. Ezután az építőelemeket a légszáraz állapot teljes eléréséig száradni hagyjuk és légszáraz állapotban habarcs felhasználása nélkül összeépítjük, majd az építményt vagy annak tekintetbe jövő részeit leg- 20 alább 650°-tól kb. 900°-ig terjedő, vagy még magasabb hőmérsékleten foganatosított izzítokezeléssel megszilárdítjuk.

Az eljárás foganatosításához általában nem szükséges, hogy az összeillesztési he- 25 Ivekre, pl. kőhézagokba habarcsot vigyünk, azonban különleges esetekben, pl. boltozatépítés, vagy más olyan berendezés es’etén, amely nem hordja önmagát, esetleg segédberendezéseket, mint pl. burkolatokat al- 30 kalmazhatunk, amelyek a falazatnak és hasonlóknak a magasabb hőmérsékleten történt megszilárdítás/a után feleslegesekké válnak.

Meglepő módon azt találtuk ugyanis, hogy a íentmegjeióit íajta mazolóanyagok 35 legszaraz aüapoioan meg igea vékony rétegekben is es még ho^szaub raktározás után is jól összetapadnak, ha az akar lemből, akar a legKuionfelebb kerámiái építőanyagokból keszitett, a bevonattal ellátott -íO testeket csekély súlyterhelés mellett egymásra rakjuk. Az így összeállított építmény sajut nyomása e.egeiiuo, hogy niueg ui.apotban minden körülmények között állóbiztos kapcsolatot adjon. 45

A hevítőkezeléskor, melynek mértéke általában az anyag összetételétől, azaz a mangáno.xidok mennyiségétől, továbbá még egyeo, később megemlítendő adaiekokioi függ, zsugorodás lép fel, miközben a mán- 50 gániartalomtól függően vagy kristályosán kivált mangánoxidoknak poiimangánszilikátokkal képezett ¡szilárd oldatai, vagy pedig tiszta polimangánszilikátok keletkeznek. . Ezek biztosítják a kifogástalan, sót rend- 55 kívül szilárd kötést, de egyúttal mint a munkafelületek védőrétegei is működnek.

Igv az egyes részeket, pl. kemencebéléseket megvédik revéjsedéseel, roncsoló hulladékgázok hatásával, kiégéssel és egyebek- no kel, valamint mechanikai hatásokkal, pl. légáramban vezetett szilárd részek és hasonlók koptató hatásával szemben.

A találmány szerinti eljárás különös előnye, hogy a kötőanyag csak igen keskeny ti5 eresztéket igényel, így pl. sík felfekvési