134811. lajstromszámú szabadalom • Beteg hordágyállvány hordozó fogantyúkkal
2 134811. amelyeken (a—c)-tolattyúk csúsznak, amelyek a kívánt magasságban ékek beszorításával rögzílhelők és amelyekre a felcsapható (f) harántoldalak támaszkodnak. 6 Az (n) sínek a hordágy felállítására valók. De ezek most nem függenek lemezrúgók révén az (f) harántoldalakon, hanem a találmány értelmében a pl. fémcsövekből készített (f) harántoldalakon elmozdíthatóan 10 támaszkodik az (Rt) rudakból és az (R2) harántrudakból álló keret. Az (R2) harátitrudak mindkét vége az (R3) csapokban végződik. E csapokra most a síneket dugjuk fel, célszerűen akként, hogy megfelelő 15 távolságokban az (n) sínprofilok alsó oldalán (nO és (n2) U-sínprofilokat rögzítettünk, melyek közül az egyiket és pedig az (nj részt kerek (Sj) fúrattal és a másik (n2) részt hosszúkás (S2) hasítékkal láttuk 20 el. Ezen (St) fúrattal és a hosszúkás (S2) hasítékokkal az (n) U-síneket az (R,) harántrudak (R,) csapjaira toljuk fel. A rúgózáshoz a találmány szerint célszerűen tekercsrúgókat használunk és pedig akként, 25 hogy az (f) harántoldalakon (m,) támaszfelületet alakítunk ki, míg a megfelelő (m2) ellentámaszfelületeket az (Rt) keretrudakon rendezzük el. Az (Rt) rudakat legcélszerűbben laposvasból készítjük. E ru- 30 dák felfekvőfelületeit igen egyszerű módon heggesztet t vagy egyéb célszerű módon rögzített laposvasból alakíthatjuk ki, melyet felül derékszögben elhajlítunk. Az (m) tekercsrúgókat az (m,) és (m.) támasz- 35 felületek közé szorílóemelőszerüen fogjuk be. Az (RO rudaknak az (m) rúgókkaj szembeni támadópontját ekként az (Rt) rudak, illetve az egész (R,) és (R2) keret lengőpontjának, illetve lengőtengelyének 40 közelében helyezhetjük el, úgyhogy az (a) kar, amellyel az (R2) harántrudakra támadó teher az (in) rúgókra hat, többszörösen hosszabb, mint az (a) kar, amelylyel az (Rt) rudak az (m) rúgókra tá- 45 maszkodnak. Az (ml5 m») felfekvőfelületeken célszerűen kisméretű (z) csapokat alakítunk ki (lásd 2. ábra), melyekre az (m) tekercsrúgókat feltűzzük és” melyek utóbbiakat a kívánt helyzetben tartják. 50 A tekercsrúgók ilyen rögzítési módja azzal az előnnyel jár, hogy a rugók igen könynyen kicserélhetők. Ekkor ugyanis csupán az (Rx, R.,) keretet kell kissé megemelnünk. Megfelelő szerszám, pl. elegendően 55 vastag huzal segítségével a keretet a rúgok kicseréléséhez szükséges helyzetben könnyen rögzíthetjük, amennyiben a szerszámokat az (RO rúd és pl. az (ml) felfekvőfelület közé szorítjuk. Annak meggátlása végett, hogy az (m) 60 rúgok az (n) sínek megemelésekor kiessenek, eltávolítható halárütközöl rendezhetünk el, mely az (R,) kere'.rudak felfelé való elmozdulását oly mértékben korlátozza, hogy az (m) rugókat a (z) csapok 65 nem teszik szabaddá. Ez a határülköző célszerűen az (m,) lapok közötti közbülsv teret áthidaló (St) felcsavarható hídból és az (Rt) rudak hátsó oldalán kialakított (NO bütyökből áll, melyek az (n) sín és 70 a keret megemelésekor az (St) hídba üt köznek és a keret felfelé való mozgását meggátolják. Ha az (m) rugókat ki kívánjuk cserélni, az (St) hidakat lecsavarjuk; ekkor az (Rj) kerelrudakat oly mértékben 75 megemelhetjük, hogy a csapok az (m) rugókat szabaddá teszik. Nyilvánvaló,- hogy az (n) sínekre állított hordágy az útközben előforduló összes lökések, vagy egyéb a kocsira ható erők kö- 80 vetkeztében csupán felfelé és lefelé irányuló enyhe mozgást végezhet, mimellett az elferdülés vagy billenés ki van zárva, mivel az (R,) és (R>) rudak által alkotott keretek csupán egységes egészként leng- 85 hétnek az (f) oldalrészek körül, úgyhogy az (n) sínek minden mozgást közösen végeznek és állandóan egymással párhuzamosan és azonos magasságban maradnak. Szabadalmi igénypontok: 90 1. Beteghordágyállvány hordozó fogantyúkkal, melynél a tarlótámasz tartói a fo gók irányában rugókkal vannak ellátva és a tartólámaszok révén vannak öszszekötve, azzal jellemezve, hogy a tar- 95 tók lengő rúdként (R,) vannak kialakítva, melynek mozgási körzetében hatást kifejtő rúgó (m) van. 2. Az 1. igénypont szerinti állvány kiviteli alakja, melvre jellemző, hogy a rúgók 100 (m) támadási pontjai közelebb feküsznek az (f) csapon a lengő tengelyhez, mint az (R.) tarlótámaszhoz. 3. Az 1. igénypont szerinti állvány kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a tartó 105 (R;) és tartótámasz (R2) merev lengő keretet alkotnak. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti állvány kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a sínpárok (n) mindkét oldalon 110 merev keretekhez (R,, RA vannak rögzítve, melyek fel-, illetve lecsapható harántoldalrészekhez (f) lenghetőcn kapcsolódnak és rúgók (m) útján vannak megtámasztva és ezzel egymással oly 115 kényszerkapcsolatban vannak, hogy en-
