134800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás híg kénsav feldolgozására

2 134800, átvezető folyamat, a legtöbbször szerves szennyezéseket itartalníazó hulladéksavnak legjobb tisztítási módszere; a bepárlással való töményítés ezzel szemben belső elsze-5 nesedés kövekeztében gyakran zavaros vagy sötétre színezett savat szolgáltat. A régi bepárlási módszerekkel gyakorlatilag csak bizonyos maximális töménységeket lehet elérni. A víz utolsó részleteinek lü eltávolítása ugyanis oly nehézségekkel jár, hogy például 98%-os kénsav kitermelése egyáltalában szóba sem jött. Ilymódon— a gazdaságosság szempontját szem előtt tartva — .bepárlással legfeljebb 90— 15 92%-os savakat lehet előállítani. Az új igényelt eljárás szerint ezzel szemben lehetővé válik, hogy teszőleges maximális töménységű kénsavat és ezenfelül tetszőlieges SOs-tartalmú oleumot minden nehéz-20 ség nélkül előállíthassunk. Ily módon megmagyarázható, hogy például robbanóanyag- és lőporgyárakban, melyekben igen nagy mennyiségű híg hulladékkénsav keletkezik és melyekben más-25 részről nagy töménységű sav és oleum iránt nagy szükséglet áll fenn, inkább lemondanak a visszanyerésről és a hulladéksavat más úton értékesítik, péltíául szuperfoszfátgyártás céljaira adják át, ami-30 kőris az oly fontos kén veszendőbe ment. Javasolták már, hogy kénsavat savgyantából és hasonló termékekből, — amelyeket például ásványolajoknak tömény kénsavval való finomításánál kapnak — 35 SOa-vé redukálják és adott esetben azt tovább feldolgozzák. Ennél a javaslatnál azonban oly kiindulási anyagokról van szó, melyeknél a szerves anyag a visszanyerendő kénsavval szemben legtöbbször túl-40 súlyban van, míg, jelen találmány szerinti eljárásnál vízzel hígított hulladéksayakról van szó, amelyek szerves szennyeződést egyáltalán nem, vagy legfeljebb csekély százalékban tartalmaznak. Ezen túlmenően 45 azonban a savgyantáknál a kénsav lényegileg — ha nem teljes mértékben — kötött és vegyileg megváltozott alakban szulfocsopöftként vagy ;

savanyjú

;

észterkérít vagy hasonlók alakjában van jelen. Az 50 SO-nek vizes kénsavakból való redukálásához egész más energiapotenciál szükséges, mint a kénsavnak az előzőleg említett szerves vegyülési alakjaiból való kitermeléséhez. 55 Az új eljárásnál redukálószerekként pl. széntartalmú anyagokat, előnyösen gőzvagy gázalakban, például világítógázt, kokszkemencegázt, generátorgázt és hasonlókat, vagy pedig szilárd vagy cseppfolyós anyagokat, például paraffinolajat 60 kátrányolajat és hasonlókat finoman elosztott állapotban, vagy pedig elemi ként is gőzalakban vagy finoman elosztott csteppfolyós alakban alkalmazhatunk. Gázalakú redukálószerként . előnyösen 65 olyanokat alkalmazunk, melyeknek hőteljesítménye nem kevesebb mint 1000 Kai, célszerűen olyanokat, melyek hőteljesítménye 1000 és 5000 Kai. közötti. A redukálószernek a savra való beha- 7(3 tása célszerűen körülbelül 600 és 1000 C°, előnyösen 700 és 900 C° hőmérsékleteken történik. Általában ajánlatosnak mutatkozik, hogy a savat ne kezdeti víztartalmával, például 75 körülbelül 35% víztartalommal vessük alá a redukálásnak, hanem azt először a víz legnagyobb mennyiségétől, például körülbelül 90% PteSCU-tartalomig elgőzölögtetés útján megszabadítsuk. 80 Az ilyen előtöményítésnél nem kell ugyanazokkal a hátrányokkal számolni, mint az ismeretes bepárlási eljárásoknál, minthogy a töménységnek nem kell az. eddig elért mértéket elérni és — amint azt 85 már kifejtettük — a bepárlási eljárásoknál a főnehézségek alig az utolsó fokozatban lépnek fel csak. Ez az elő töményítés különösen azért előnyös, mert lehetővé válik, hogy a redu- 90 kálófolyamat távozó gázainak hasznosítása mellett közvetlen fűtést foganatosíthassunk. Ekkor célszerűen úgy járunk el, hogy ezeket a forró gázokat alulról fölfelé valamely aknaszerű téren, például vala- 95 mely szokásos módon töltőtestekkel ellátott tornyon, áramoltaíjuk át, mely tornyon felülről lefelé a töményítendő kiindulási savat valamely ismeretes módon elért finom eloszlásban vezetjük keresztül, 100 Avégett, hogy a sav redukálásához szükséges hőmennyiséget elérjük, előnyösen úgy járunk el, hogy a redukálótérbe a redukálószer megfelelő fölöslege mellett, a redukálószer egy részének elégetéséhez 105 elegendő mennyiségű oxigént vezetünk be, például levegőoxigén alakjában. Természetesen a kénsav redukálásához szükséges redukálószert a járulékos elégetés útján történő hőtermeléshez szükséges redukáló- no szertől elkülönítve is vezethetjük be a redukálótérbe. A találmány szerint a szükséges hőmennyiséget egészen vagy részben azzal is fedezhetjük, hogy a redukálótérbe beveze- 115 tett gázokat elegendő mértékben előmele-