134794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fa, lignin vagy tőzek elszenesítésére illetve száraz lepárlására
2 lSá^á. mány szerinti eljárásnál ezek az aggályok feleslegeseknek bizonyultak és hogy ezekkel ellentétben az elszenesítési termékekben mind minőségileg, mind pedig mennyiségi-5 leg bizonyos nyereség volt elérhető. Az elszenesítés gyorsabb lefolyása következtében ezenkívül a berendezés sokkal nagyobb teljesítményét érhetjük el, aminek különösen nagyobb berendezésegységekben » l0 való elszenesítésnél, illetve száraz lepárlásnál van döntő jelentősége. A találmány szerinti ejárást oly módon foganatosíthatjuk, hogy valamilyen retortába töltött fát, lignint, vagy tőzeget vagy egyéb növényi ere-15 detű nyersanyagot forró gázokkal vagy gőzökkel 500 C° fölötti, előnyösen 550—750 C° közötti hőmérsékletre hevítünk. Melegátvivőként füstgázokat, robbanómotorok kipuffogógázait vagy oly forró elégési gá-20 zokat is alkalmazhatunk, melyeket éghető gázok vagy hasonló anyagok külön elégetésével állítottunk elő. At forró gázokat célszerűen lehetőleg oxigénmentesen alkalmazzuk. Melegátvivőként előnyösen azokai 25 a gázalakú összetevőket alkalmazzuk, melyek magánál az elszenesítésnél keletkeznek. Evégből az említett elszenesítési gázokat közvetve, égési gázok segítségével felfutjuk. Mivel maguk az elszenesítési gázok 30 is éghetők, előnyösen a mindenkor keletkezett égési gázok egy részét a fűtőkamrák üzemében elégethetjük, míg az elégési gázok másik részét e fűtőkamrákban való felfűtésük után az elszenesítéshez, illetve le"35 párláshoz használjuk. A találmány szerinti eljárás kivitelénél az elszenesítő retortákat járulékosan általában nem kell fűtenünk. Sőt az elszenesítés szabályozott lefolyása szempontjából elő-40 nyös, ha az elszenesítéshez kizárólag az említett melegátvivő anyagokat használjuk. .A találmány szerinti eljárás további célszerű foganatosítási módja abban van, hogy a találmány szerint felhevített gázo-. 45 kat vagy gőzöket, önmagában ismert módon az elszenesítendő anyagon át kizárólag felülről lefelé vezetjük. Kitűnt ugyanis, hogy ekkor azt az említésre méltó hatást érjük el, hogy erőteljesebb elszenesítési 50 feltételek mellett, különösen igen forró gázok alkalmazása közben sem mutatkozik a nem kívánatos exoterm folyamat. Az elszenesítendő anyagon átvezetett gázok sebessége tág határok között ingadozhat. A talál-55 mány szerint alkalmazott magas gázhőmérsékletek következtében azonban az átáramlási sebességet előnyösen alacsony értéken tarthatjuk. Ezzel a találmány szerinti eljárás további jelentős előnye jár. Az elszenesítés közben keletkező gőzalakú terméke- 60 ket, mint például szeszgőzt a fűtőgázok i ugyanis felhígítják. Az ilyen termékeknek j lecsapással, illetve kimosással való utólagos kinyerése szempontjából előnyös, ha a keringetett közömbös gázok mennyisége ki- 65 sebb. Ez pedig a találmány szerinti eljárásnál különösen előnyös módon válik lehetővé. A sebesség alsó határának megválasztása szempontjából, mely alsó határt a találmány szerinti eljárásnál megközelíthetjük, a 70 ' következőket kell tekintetbe vennünk: Ha túlzottan csekély gázmennyiségekké! dolgozva a lefelé vándorló elszenesítési körzetben uralkodó hőmérsékletet megfigyeljük, kitűnik, hogy az elszenesítési körzet- 75 ( ben lényegesen nagyobb a hőmérséklet, mint j a közvetlenül fölötte fekvő, már elszenesített anyagból álló rétegekben. A találmány szerinti eljárásnál á lehető legnagyobb kitermelés elérése végett a forró gázok 80 lineáris sebességét legalább oly nagyra kell választanunk, hogy az elszenesítési körzetben uralkodó hőmérséklet ne legyen nagyobb, vagy ne legyen lényegesen nagyobb, mint a felső rétegek hőmérséklete. Az el- 85 szenesítési folyamat hőmérsékleteinek ellenőrzésével tehát egyszerű segédeszköz áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy a forró gázok helyes lineáris sebességét beállíthassuk. Példa: 90 100 m3 űrtartalmú, külső hőleadással szemben szigetelt elszenesítő retortát (20,5% nedvességet tartalmazó) fával töltöttük. A betöltött elszenesítendő fán felülről lefelé az előző munkaszakaszban ka- 95 . pott és túlhevítőben felhevített elszenesítési I gázokat vezetünk át akként, hogy az elszc- M nesítési terméket 550—600 C°-ra hevítjük. m A fűtőgázok lineáris sebességét közben 1—2 • cm/sec értéken tartottuk. Az elszenesítés 100« közben keletkező termékeket kondenzáto- 1 rokban a kátránytól és nyersecettől és mosó- 1 tornyokban a szesz utolsó mennyiségeitől 1 mentesítettük. A visszamaradó éghető gá- I zokat részben újból keringtettük, részben a 1(5 ' keringtetett gázok felfűtéséhez használtul:; i a maradék fűtőgázként állt egyéb célokra ^ rendelkezésre. Az 1 m3 fára számított kitermelés a következő volt: ecetsav 44—45 kg no szesz 15 kg kátrány 63,5 kg faszén mintegy 200 kg.
