134793. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyértékű kenőolajok előállítására

134793. pán szaguk alapján mutathatók ki. E csekély mennyiségű szennyezések azonban elegendők ahhoz, hogy a polimerizálás lefolyását igen jelentősen befolyásolják, úgy.5 hogy vagy a polimerizálási termékek minősége igen leromlik, vagy pedig a reakciót majdnem teljesen meggátolják. Ekként pl. 2%, vagy még kevesebb szénoxidnak az etilénben való jelenlété elegendő ahhoz, 10 hogy 26, vagy ezalatti viszkozitási indexszel rendelkező kenőolaj keletkezzék, mimellett a találmány szerint dolgozva, tiszta etilénből oly olajat kapunk, melynek vis'zkozitási indexe 90, sőt több. 15 Egyéb gázszennyezések, mint hidrogén, nitrogén vagy metán, ezzel szemben, ha nincsenek túlnagy mennyiségben jelen, nem fejtenek ki káros hatást. Kitűnt azonban, hogyha olefintartalmú gázkeverékeket hasz-20 nálunk a polimerizáláshoz, a polimerizálási termékek kitermelésére és minőségére az e keverékekben jelenlevő olefinek töménysége is jelentős befolyást gyakorol. Jó kenőolajok elérésére általában oly gázokkal kell 25 dolgoznunk, melyek legalább 70%, előnyösen azonban 80, sőt 90% gázalakú olefineket tartalmaznak. A gázok tisztítását és szükség esetében a gázalakú olefinek feldusítását ismert fizi-30 kai módszerekkel, mint aktívszénen vagy szilikagélen való elnyeletéssel, vagy cseppfolyósítással és ezt követően Linde-féle telepben való frakcionált lepárlással messzemenően elérhetjük. A szennyezések utolsó 35 nyomainak eltávolításához azonban ezek a fizikai módszerek nem elegendőek, - hanem egy vagy több kémiai eljárást is alkalmaznunk kell. A szennyezések fajtája szerint ehhez pl. az alkálilúggal való mosás vagy 40 vízmentes kalciumklorid vagy horzsakőre felvitt krómsav fölötti elvezetés, vagy a gázoknak ömlesztett nátriumamidon való átvezetése, vagy pedig a gázoknak szerves bázisokkal, vagy ezek oldataival, vagy pe-45 dig erős bázisok és gyenge savak sóinak, pl. alaninnátriumnak oldataival való kezelése jöhet tekintetbe. Ezeket a vegyi tisztító eljárásokat előnyösen nagyobb, pl. 5—50 atm. nyomáson foganatosítjuk. Az 50 ekkor alkalmazandó hőmérséklet a tisztítószer fajtájából és az eltávolítandó szenynyezésektől függ. Kitűnt továbbá, hogy a polimerizálási termékek kitermelését és fajtáját a polime-55 rizáláához használt reakciósedény anyaga is jelentősen befolyásolja. Ahhoz, hogy nagyértékű kenőolajokat, vagyis a legjobb természetes termékekkel,', a pennsylvaniai olajokkal egyenértékű és rés'zben ezeket felülmúló tulajdonságú olajokat kapjunk, a 60 reakciósedényt oly anyagokból kell készítenünk, melyek a polimerizálási folyamatot katalitosan nem befolyásolják károsan. Kitűnt ugyanis, hogy a közönséges' vas, mint az öntött vagy kovácsolt vas, Valamint kö- 6"> zönséges nem ötvözött acélok, a polimerizálás lefolyására rendkívül káros hatást fejtenek ki. Oly alkalmas1

szerkezeti anyagok, melyek természetesen a szükséges mechanikus' szilárdsággal' is rendelkeznek 70 és az jaluminiumkloriddal szemben elegendően korroziállóak, a nikkel és! króm, valamint nikikellel és/vagy krómmal ötvözött acélok. Nem ikell az egész reakciósedényt ilyen szerkezeti anyagokból előállítanunk, 75 hanem elegendő, ha a reakcióban résztvevő anyagokkal érintkező belső részeket 'ilyen szerkezeti anyagokból készítjük. Az összes ilyen részeknél azonban a vasnak vagy közönséges acéloknak még legkisebb mennyi- 80 ségben való alkalmazását is' el kell kerülnünk. A polimerizálási például oly edényekben is foganatosíthatjuk, melyeik ólommal, ónnal vagy cinkkel vannak borítva. Ezeknek az anyagoknak azonban az a hátra- 85 nyuk, hogyy korrózióval szemben kevésbé állandóak, mint a fentemlített anyagoik. Kitűnt végül, hogy a polimerizálás lefolyása szempontjából az aluminiumklorid tulajdonságainak is nagy jelentőségük van. 90 Az aluminiumklorid kevesebb mint 5%, előnyösen kevesebb mint 2.5% nem szublimálható maradékot, mint aluminiumoxidot, — hidroxidot, vagy oxikloridot tartalmazzon. Vasklorid jelenléte nem ártalmas, 95 azonban a vasoxid és hasonló nem illékony anyagok jelenléte lkáros'. Hogy elkerüljük, hogy az alüminiumkloridnak az autóklávba való betöltése közben a légnedvesség behatása alatt nem illékony vegyületek, mint 100 alumíniumoxid és hasonlók keletkezzenek, az aluminumikloridot előnyösen olefinekkel való folyékony addíciós vegyületei alakjában alkalmazzuk, melyek ismert módon a légnedvesség ; kizárása közben folyékony 105 v?gy gázalakú olefinekből könnyen előállíthatók. Az olefinek oldására és az alumiumklorid vagy az olefinekkel képzett addíciós vegyületeinek szuszpendálására használt 110 közömbös oldószerekként az összes párrafin-szénhidrogénkeverékek alkalmasak, mint pl. a petroléter vagy oly parafinszérihidrogének, melyek a parafin, zsírok és zsíros olajok krakkolásakor keletkező termékek hid- 115 rogénezésekor állíthatók elő. Oldószerként