134791. lajstromszámú szabadalom • Berendezés acetilén előállítására kalciumkarbidból és vízből

Megjelent 1948. évi július hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134791. SZÁM. IV/ll/l. OSZTÁLY. — F-10183. ALAPSZÁM. Berendezés acetilén előállítására kalciumkarbidból ós vízből. I. G. Farbenindustrie Aktiengesellschaft, Frankfurt a/M. A bejelentés napja: 1936. évi november hó 9.* Németországi elsőbbsége: 1935. évi november hó 9. Acetilénnek kalciumkarbidból víz behatása alatt való előállításinál, a folyamatnál keletkező maradékot tekintetbe véve, lényegileg kétféle eljárást lehet megkülönböz-5 tetni. Ezek közül a régebbit nedves' eljárásnak és az újabbat száraz fejlesztésnek nevezik. Az első esetben a maradék kalciumhidrátból áll, mely vízfölöslegben iszapszerü tömegként áll elő. A második es'etben a ma-10 radék poralakú és száraz. Ez a körülmény a maradék felhasználása szempontjából jelentős előnyökkel jár. Az u. n. szárazfejlesztés ennek folytán mindinkább nagyobb mértékben terjed el. 15 Gátlóan csupán néhány nehézség hat, melyek a száraz fejlesztési eljárás tulajdonságainak következményei. E nehézségeket főleg a reakciós hő okozza. Ismeretes, hogy 1 kg elgázosított karbidnál mintegy 400 Kai. 20 szabadul fel, mely ha nem vezetik el idejében, a gázfejlesztőn belül polimerizálási jelenségekkel és az ezekkel összefüggő következményekkel jár. A víz bevezetésének szabályozása is különös gondosságot igényel, mi-25 vei egyébként nem poralakú termék, hanem csomósán összeállt mészdarabok keletkeznek, melyek a további értékesítéshez nem alkalmasak. Az említett nehézségek megoldására már 30 különböző kísérleteket végeztek. Ismert eljárás szerint a gázt hosszúra nyújtott dobban fejlesztik, melyet úgy kell méretezni, hogy a dob egyik végén a fejlesztéshez szükséges vízzel együtt bevitt kalciumkarbidot 35 a dob másik végén poralakú mész alakjában lehessen eltávolítani. Világos, hogy már a karbid különböző tulajdonságaira való tekintettel is a dob üzemét rendkívül pontosan kell vezetni, hogy a dob kibocsátónyílásánál 40 a kívánt végtermék legyen elérhető. További kísérlet arra irányult, hogy a karbidot nem dobban, hanem keverőművel ellátott tányérokban gázosítsálk el, miközben a mészhidrát és a karbid együttes mozgatásával a 45 reakciós anyag bensőséges átkeverődése és a fellépő reakciós hő jobb elosztása volna elérhető. Mindkét eljárásnak az a hátránya, hogy a keletkezett meleget csupán nehezen lehet el- 50 vezetni és az elvezetést nem lehet minden további nélkül biztosítani. További hátrány mutatkozik abban is, hogy az elgázosítás sebessége mindkét esetben viszonylag kicsi, mégpedig azért, mert a víz karbiddarabo- 55 kat körülvevő mészhidráton csupán nehezen képes áthatolni. A karbid ugyanis a teljes elgázosításig az elgázosítási maradékkal együtt marad, miközben minden karbidszemcsét többé vagy kevésbé erősen tapadó 60 mészréteg borítja, mely az elgázosítási sebességet csökkenti. * Ez a map a 2810/J.942. M. B. s?i. rendelteit 4. §-a értelmében a volt jugoszláv hatóságnál ainmak: idején tett szabadalmi bejelentés napjia.