134653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mélyhúzható bádogoknak nemesíthető alumíniumötvözetekből való előállítására
2 134653. gerelt oly bádogoknál, melyek azonos öszszetételű azonban csupán igen csekély, mintegy 0,1% alatti mennyiségű mangánt tartalmaztak vagy mangánt egyáltalán nem 5 tartalmaztak, megfelelő izzítási hőmérsékletként 250—270 C° közötti hőmérsékletet állapítottunk meg. Ekkor azonban huzamosabb izzítási idővel kellett számolni. Ekként például 75%-ra hidegen kihengerelt, man.10 gánmentes ötvözetből készült bádogoknál a durvaszemcsésség tekintetében elért eredmény legalább 3 napig tartó 250 C°-ra való előizzítás után mutatkozott. Ügy találtuk azonban, hogy a magánszegény vagy man-15 gánmentes ötvözetből készült ilyen erősen kihengerelt bádogoknál nehezen akadályozható meg, hogy azok többszörös hideg alakítás és izzítás esetében durvaszemcséjűvé ne váljanak. 20 A találmány értelmében tehát a készméretre hengerelt, még nem nemesített bádogokat, melyek a DIN 1713. számú szabványban megadott Al-Cu-Mg-Ötvözetcsoportba tartozó, vagy abba sorozható 25 nemesíthető alumíniumötvözetekből készültek és melyek 5,5—3,5% vagy adott esetben kevesebb rezet, 2,0—0,2% magnéziumot. 30 1,5—0,2% szilíciumot, 1,5—0,1% adott esetben 0,0% mangánt tartalmaznak, több mint 50% utolsó hideghengerlési fok esetében növekvő mangántartalommal fokozódó 250—350 C° közötti, 35 előnyösen 250—320 C° közötti hőmérsékleten előizzitásnak vetjük alá akként, hogy az anyag éppen rekrisztallizálódik. Az izzítási hőmérséklet bizonyos határok között ingadozhat. E hőmérsékletek jó 40 mélyhúzható bádogok elérésének veszélyeztetése nélkül különösen akkor ingadozhatnak nagyobb mértékben vagy választhatók magasabbra, ha az ötvözet mangántartalma nagyobb. Ha az utolsó hidegkihengerlési 45 fok csupán kevéssel nagyobb mint 50%, valamivel nagyobb izzítási hőmérsékleteket kell alkalmazni, mint oly esetekben, amikor a kihengerlési fok az 50%-ot jelentősen meghaladja. 50 Az izzítási időt emellett 1 órában határozzuk meg. Az időt általában annál rövi-Felelős kiadó: dr. Sályi debbre választhatjuk, minél nagyobb' a kihengerlési fok. Ugyanígy általában rövidebb izzítási idő elegendő, ha ezzel szemben az izzítási hőmérsékletet némileg növeljük. f>r > Viszont, az izzítási időt meg kell {rosszabbítanunk, ha az izzítási hőmérsékletet még némileg csökkentjük. A törzsszabadalomban említett előizzítást azonban minden esetben oly mértékben 60 kell alkalmaznunk, hogy legalább részleges rekrisztallizálódás következzék be. Megjegyezzük azonban, hogy az izzítási hőmérsékletet és izzítási időt annál kevésbé változtathatjuk, minél kisebb az ötvözet 65 magántartalma. Igen manganszegeny vagy mangánmentes ötvözeteknél az alacsonyabb hőmérsékleten való huzamosabb izzítás gyakorlatilag nem kerülhető el. Ezeknél az ötvözeteknél tehát célszerűbb, ha nem 70 alkalmazunk túl nagy kihengerlési fokot, hanem az előbbi pótszabadalmak leírásaiban ismertetett eljárás szerint dolgozunk, ha fontos, hogy kifogástalan mélyhúzható bádogokat kapjunk. 75 Szabadalmi igénypont: A J30.211. számú törzsszabadalom l.vagy 3. igénypontja szerinti eljárás továbbfejlesztése mélytiúzható bádogoknak nemesíthető alumíniumötvözetekből való 80 előállítására, melynél a készméretre hengerelt még nem nemesített bádogokat előizzitásnak vetjük alá, melyre jellemző, hogy a készméretre hengerelt, még nem nemesített bádogokat, melyek 85 a DIN 1713. számú szabványban megadott Al-Cu-Mg-ötvözethez tartozó nemesíthető aluminiumöt'vözetből készültek vagy abba sorozhatok és 5,5—3,5%, adott esetben kevesebb 90 rezet, 2,0—0,2 % magnéziumot, 1,5—0,2% szilíciumot és 1,1—0,1% adott esetben 0,0%' mangánt tartalmaznak, több mint 50% 95 utolsó kihengerlési fok esetében nö-. vekvő mangántartalommal fokozódó 250—350 C°, célszerűen 250—320 C° közötti hőmérsékleten akként izzítjuk elő, hogy az anyag éppen rekrisztalli- íot zálódik. szabadalmi bíró. Szikra-nyomda, Budapest, V., Honvéd-utca 10. — Felelős: Nedeczky László igazgató.
