134569. lajstromszámú szabadalom • Zseb-géppisztoly

134569. 3 és azok működése az ismert pisztolyok szerkezeti részeivel és működésével egyeznek, úgy hogy azok . külön ismertetésétől eltekintünk. 5 A zseb-géppisztolynak háromféle működése van, nevezetesen a pontlövés, azaz egyes lövés, az adagolt tüzelés, azaz előre meghatározót számú, pl. két-három lövés leadása és végül a gyorstüzelés, azaz a tár 10 összes töltényeinek egyetlen ravasz-meghúzással való sorozatos kilövésié. Sorrendben elsőnek az 1. és 2. ábrákkal kapcsolatban a pontlövést ismertetjük. Pontlövésnél a (17) tengelyt, illetve az azzal 15 ékhoronykapcsolással összekötött (19) kilincskereket úgy állítjuk be, hogy a (22) nyúlvány lefelé mutat és így utóbbi a (3) ravaszrúd ékalakú baloldali végének pályájába kerül. A részeknek az 1. ábrán 20 látható helyzetéből kiindulva, csőre töltött pisztolynál a (3) ravaszrúd a (8) lengőkart, a rajzon fel nem tüntetett rugójának hatásával szemben, a (14) orrnál fogva a (10) szögemelő als'ó karjára szorítja és a (10) 25 szögemelőnél fogva a (36) ütőszeget, az utolsó töltés folyamán összenyomott (39) csavarrúgó hatásával szemben, a kiiktatott helyzetében tartja. Ha az (1) ravaszt hátrhúzzuk és ugyanakkor a (16) biztosító-30 Szervet a (8) lengőkar (15) ütközőjének mozgási pályájából eltávolítjuk, úgy az(l) ravasz a (3) ravaszrudat balra elmozgatja. Az elmozgatás következtében a (8) lengőkar az óramutató járásával ellenkező 35 irányban, rugójának hatásával szemben, fokozatosan elfordul és a (10) szögemelő alsó karja és a (8) lengőkar felső s'zabad vége közötti érintkezés megszűnik. Ezáltal a (36) ütőszeg felszabadul, a megfeszített 40 (39) rúgó hatása alatt jobbra elmozdul és a (36) ütőszeg csúcsa a (35) töltényt elsüti. Itt említjük meg, hogy töltéskor a töltényhüvely 'pereme a (38) závárzat jobboldali végfalára hat és a (38) závárzat jobboldali 45 végfalát, a (41) csavarrúgó hatásával szemben, balra elcsúsztatja, úgy hogy a (36) ütőszeg- csúcsa a (38) závárzat jobboldali végfalából kisfsé kiemelkedik, de csak akkor, amikor a (36) ütőszeg és a (26) kö-50 peny egymáshoz viszonyítva el vannak reteszelve. Az elsütés pillanatában a (8) lengőkar (14) orra és a (3) ravaszkar (4) bevágása közötti érintkezés még fennáll (2. ábra). 55 Ebben a pillanatban az (1) ravasz mozgása még nem nyert befejezést, hanem tovább mozdul el balra^ Ezen elmozdulás következtében a (3) rávaszkar ékalakú baloldali vége a (22) nyúlványba ütközik és a (3) ravaszkar a (2) csap körül fokozatosan, az 60 óramutató járásával ellenkező irányban, elfordul, úgy hogy a (4) bevágás jobboldali végfala és a (8) lengőkar (14) orra közötti érintkezés előbb szűnik meg, mielőtt még a lövéskor fellépő reakcióerő hatása- követ- 65 keztében hátrafutó závárzat és* köpeny újból az alaphelyzetébe visszatért volna. A felszabadult (8) lengőkar tehát előbb kerül vissza az alaphelyzetébe, mint a (10) szögemelő. Az alaphelyzetébe visszatért (8) 70 lengőkar (14) orra a (3) ravaszrúd lejtős (5) bevágásával kerül érintkezésbe. Az alaphelyzetében lévő (8) lengőkar tehát a visszatérő (10) szögemélő alsó karjának pályájába kerül és a (10) szögemelőt, a (13) 75 rugójának hatásával szemben, elforgatja és ezzel a (36) ütőszeget elreteszeléséből feloldja, úgy, hogy az önműködően, a (34) csőbe adagolt következő (35) tölténnyel a (36) ütőszeg nem kerül érinkezésbe és így 80 második lövés nem létesül. A (10) szögemelő alsó karjának a (8) lengőkarba való ütközése a (39) csavarrugót feszíti. A (31) kilincs a köpeny visszafutása után a belső határhelyzetében a (19) kilincskerék fogai- 85 val nem kerül érintkezésbe, hanem csekély légréssel az utolsó kilincsfog mögött áll meg. A fentiek értelmében, ha az ujjúnkat hosszabb ideig is tartjuk az (1) ravaszon, 90 újabb lövés nem fog eldördülni. Ha az (1) ravaszt és a (16) elreteszelő-szervet elengedjük, úgy azok, rugóik- hatása alatt az alaphelyzeteikbe (1. ábra) visszatérnek, a (16) biztosító-szerv a (8) lengőkart elfor- 95 dulással szemben ismét elreteszeli, míg a (3) ravaszrudat rugója az 1. ábrán látható alaphelyzetébe visszavezeti. Visszavezetés közben a (3) ravaszrúd átmenetileg a (2) csap _ körül, rugójának hatásával szemben 100 az óramutató járásával ellenkező irányban kis mértékben elfordul. Ezt az elfordulást a lejtős (5) bevágással érintkező (14) orr idézi elő. Ha a (17) tengelyt, illetve az utóbbira 105 ékelt (19) kilincskereket a 3. ábrán látható helyzetébe forgatjuk el, úgy a zseb-géppisztolyt adagolt lövésre állítjuk be. Á (17) tengelynek a 3. ábrán látható helyzetében a (22) nyúlványt a (3) ravaszrúd ékalakú no végének pályájából eltávolítottuk. Ha már most az (1) ravasz és a (16) biztositószerv egyidejű működtetésével a (3) ravaszrudat balra elmozdítjuk, úgy a (8) lengőkar, rugójának hatásával szemben, az óramű- 115 tató járásával ellenkező irányban elfordul,