134552. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas játéklabda

Megjelent 1948. évi június hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134553. SZÁM. Vl/d. OSZTÁLY. — G-9449. ALAPSZÁM. Rugalmas játéklabda. Grüiibamn Ignác labdagryáros, Miskolc. A bejelentés napja: 1942. évi március hó 16. A találmány játéklabdának szánt, az eddigi gumilabdák helyettesítésére alkalmas, tehát rugalmasság és egyenletes szerkezet tekintetében azzal egyenértékű labda, mely-5 nek rugalmas fémdrót váza és ezt burkoló, lehetőlég lágy anyagú bevonata van. A drótvázhoz szerkezeti anyagként leginkább acéldrót jön tekintetbe, amelynek szálai vagy elemei sokféle, pl. kör-, szögle-10 tés-, félkör- vagy lapos keresztmetszetűek lehetnek, vagy akár szalag- ill. lemezalakot is felvehetnek. A vázra alkalmazandó bevonat, mely egyrészt arra szolgál, hogy a labda keménysé-15 gét csökkentse, másrészt arra való", hogy a váz elemeit összefogja és rögzítse s a labda felületének ellenállását egyenletesen elossza, tetszőleges textilanyagból, bőrből vagy más alkalmas anyagból készülhet. 20 Célunkat olyan fémvázzal érjük el, amelynek egyes szálai úgy vannak elrendezve ill. méretezve, hogy a. labdafelület bármely pontjára merőleges irányban gyakorolt, meghatározott nagyságú erőbehatás (ütés, 25 ütközés) lehetőleg egyenlő alakváltozást és érmek megfelelően egyenlő, rugalmas reakció-hatást vált ki. Ez legkönnyebben akkor lenne elérhető, ha lehetséges volna a gömbfelületet min-30 denütt egyforma sűrűn elrendezett, egyforma hosszú és egyforma görbületű szálakból kirakni. Ennek azonban gyakorlati, főleg dazdaságos gyártási nehézségének állják útját. Ezért be kell érnünk olyan megoldással, melynél a szálak helyenkénti sű- 35 rűbb elhelyezkedését .és ebből folyó nagyobb ellenállását, megfelelő méretezessél igyekszünk ellensúlyozni. így pl. a legegyszerűbb vázszerkezet esetében, amelynél a vázt alkotó szálak délkö- 40 rök módjára helyezkednek el és két átellenes pólusban futnak össze, olyan félköralakra meghajlított elemeket használunk, amelyek keresztmetszete a szálak sűrűsödése arányában csökken. Ekkor ugyanis ei'érjük azt, 45 hogy, amint a felület ellenállása az- alkotó drótszálak száma és sűrűsége szerint növekednék, úgy viszont a drótsz|álak egyenkénti, hajlítás elleni szilárdsága mindinkább fogy s ezzel az egyébként a pólusok felé 50 növekvő keménység enyhül ill. kiegyenlítődik. Ennek egy példáját a mellékelt rajz 1. ábráján látjuk, mely egy ilyen holdsarlóalakú, felületképző (1), elemet vagy bordát, 55 oldalnézetben ábrázol. A helyenként berajzolt keresztmetszetek mutatják az (1) borda sugárirányú méreteinek fokozatos csökkenését az (x), (y) pólusok felé, amelyekben az elemek összetalál- 60 kozó végei alkalmas módon, pf. ponthegesztéssel egyesíthetők (1. a 2. ábrabeli részleges oldalnézetet). Az így képezett, pontosan gömbalakú vázat aztán a ráhúzott bevonat tartja, meg szabályos helyzetében. Esetleg 65 középen a bordákra harántirányban behelyezett, célszerűen hullámosított, támasztó