134537. lajstromszámú szabadalom • Szárazfalazat és eljárás ennek előállítására

2 134537. eljárást vesszük mértékadónak, a biztonság növelését jelenti. Mindezeknek vagy hasonló építőeljárásoknak hátránya azonban az, hogy a falak a falra harántirányú 5 igénybevételekre igen érzékenyek. Ezek az építőmódok ezért csak alárendelt célokra vehetők igénybe, amikor csak csekély harántirányú igénybevétel léphet fel. Ha tehát az éppen vázolt építőeljárások fejlődését to tekintjük, akkor megállapíthatjuk, hogy a lemezeknek és szalagoknak hézagbetétekül bevezetése óta lényeges haladást már nem lehetett elérni. Teljesen másirányú fejlődést vett a szá-15 razépítőfalazatban a horony és a csap , alkalmazása. Eddigelé hornyos és csapos összeköttetést falazatkövek illesztőfelületein csak akkor alkalmaztak, ha arról volt szó, hogy 'készen felépített vázba, faltölte-20 lékül, lemezalakú építőtesteket kívántak építeni. Ebben az esetben azonban kézenfekvő volt a horony és a csap alkalmazása, minthogy a váz már teljesen kész volt és a fallemezekkel való összeköttetés máskép 25 mint horonnyal és csappal nem is volt lehetséges, minthogy az utóbbiak rendszerint más anyagból álltak. Nagyobb lemezeknek a" vázépítésben való felhasználásával azonban azért hagytak fel, mert a leme-30 íék szárításának nehézsége és. a lemezeken ekkor előálló károk folytán ez az építésmód nem bizonyult gazdaságosnak. Ezért manapság nagyobb méretű lemezeket csak díszes épületek, nyilvános épületek és ha-85 somlók' borításául használnak. Ezzel szemben a találmány azon a felismerésen alapszik, hogy sem szalagoknak hézagbetétekül, sem hornyoknak és csapoknak az iflesztőfelületeken való alkalmazása 40 nem kielégítő szárazfalazat -kialakítására, melyet bizonyos tekintetben általánosan kívánunk felhasználni. Az általános alkalmazhatóság azonban az építőeljárásban feltétlen követelmény, hogyha úgy az í5 építőanyag előállításában, mint magának az építménynek kivitelezésében is gazdaságos munkamenetet kívánunk elérni. Ennek megfelelően a találmány alapgondolata az, hogy a hornyok és a csapok al-50 kalmazását az ilJesztőfelületeken és a lemezekből készült hézagbetéteknek az alkalmazását egyesíti. A találmánynak különösen előnyös kivitele abban van, hogy az alakköveket kétrészűen képezzük ki úgy, hogy 55 a falazat külső és belső oldalához különösen előnyös anyag áll rendelkezésre. Ebben az esetben az alakkövek két részét a közös illesztőfelületeken horonnyal és csappal kötjük össze egymással. Különös ismertetőjele az új alapkőnek továbbá az, hogy át- 60 menő ürege van, mely a később előállítandó vázoszlopokat fogadja be. * A mellékelt rajzok a találmány különféle kiviteli példáit magyarázzák. Az 1—5. ábra az új alakkő kiviteli pél- 65 dáját mutatja be és pedig az 1. ábrában nézetben, a 2. ábrában felülnézetben, a 3. ábrában a 2. ábra III—III. vonal szerinti metszetében, a 70 4. ábrában a 2. ábra IV—IV. vonal ^szerinti metszetében, az 5. ábrában a 2. ábra V—V. vonal szerinti metszetében. A 6. ábra a szárazfalazat távlati részlet- 75.. t

; képe. A 7—11. ábra az új alakkő másik kiviteli alakja. A 12. ábra oly szárazfalazat távlati képe, amelyhez a 7—11. ábra szerinti alakkövet 80 használtuk. A 13. és a 14. ábra az alakkőnek a mennyezetszerkezetek magasságában való kialakítását és a födémgerendák kapcsolódását tünteti fel. 85 A 15. ábra ablakszemöldök kialakítását mutatja- be, ahogyan azt a találmány szerinti szárazfalazatban kialakítani szokásos. A 16. ábra a találmány szerinti alakkő további kiviteli alakját tünteti fel ablakok 90 és ajtók számára való kávakőként. Az 1—5. ábra az (1) alakkő első kiviteli alakját szemlélteti. Ez az új alakkő különleges kivitelben két (la) és (lb) részből áll. A falazat külső oldalának szánt (la) rész 95 köves, durvaszemű anyagból, mint habkőből, salakból vagy hasonlóból áll. A falazat belső oldalának szánt része ezzel szemben finomszemcséjű, faszerű anyagból, mint ásványszerűvé tett fűrészporból vagy IGO hasonlóból áll Célszerű ebből az utóbbi anyagból a lakások és szobák választófalait, valamint a mennyezetlemezeket is előállítani. A falazat belső oldalául szánt kőrészek, tulajdonságaik, folytán, úgy mun- 105 kálhatók meg, mint a fa. Hővezetőszámuk a íalazat külső oldalához alkalmazott kövekkel szemben lényegesen előnyösebb. Ezenkívül nagy hangtompítóképességük van. Minthogy ezzel szemben a kövek külső 110 része különösen nagy szilárdságú," idő-, tűzés térállékonyságú, ennek következtében