134532. lajstromszámú szabadalom • Ludtalp elleni lábbeli-kellék, valamint eljárás ennek előállítására
Megjelent 1948. évi június hó í5-éii. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 134532. SZÁM. I/b. (VH/e.) OSZTÁLY. — K-16363. ALAPSZÁM. Lúdtalp elleni lábbeli-kellék, valamint eljárás annak előállítására. Kalászfi István székesfővárosi altiszt, Budapest. A bejelentés napja: 1943. évi március hó 2. A lúdtalp elleni eddigi lábbelibetéteknek, eltekintve attól, hogy sok esetben nem voltak eléggé hatásosak és; tartósak,, az volt a közös hátrányuk, hogy az ilyen láb-5 béli viselése igen kellemetlen, sok esetben rendkívül fájdalmas volt. Előrehaladott lúdtalpaknál a betétet a lesüllyedt lábboltozat nagyfokú, kényszerű emelésére szánták, amit azonban a beteglábú egyén, 10 a legnagyobb fájdalmak közepette, hetek, hónapok, sőt évek multán sem tudott megszokni. Azl eddigi lúdtalpbetétek tov;ábbi hátránya az volt,- hogy bármelyikük cs'ak az illető egyén lábának különben megfe-15 lelő cipőszámnál magasabb számú és sok esetben csak magasszárú cipőben volt viselhető; félcipőbén kevésbé, másfajta lábbeliben, pl. szandálban vagy házicipőben ' pedig egyáltalán nem volt viselhető. 20 A találmány célja, hogy mindezeket a hátrányokat teljesen kiküszöböljük,! még pedig úgy, hogy a lúdtalp keletkezését megelőzzük, ill. a kezdődő lúdtalpak kifejlődését meggátoljuk. A lúdtalp keletkezé-25 sének megelőzésére már eddigelé is gondoltak, még pedig, tekintettel arra, hogy ez a megelőzés a gyermekkorban a legészszerűbb, főleg gyerme'kcipőknél úgV jáitak el, hogy a talpbélésnek, az egyik 30 vagy mindkét oldalon, a lúdtalp elleni, felfelé irányuló, célszerűen a talpbéléssel egydarabból álló hajlatrészeket adtak. Ezek azonban egyrészt nem voltak eléggé tartósak, másrészt még egészséges lábak szamára sem oldották meg a kellemes, 35 könnyű és tényleg egészséges járás feladatát. , A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy az eddigi lúdtalpbetétek alkalmazásának, sőt az imént említett, a lúd- 40 talp keletkezésének megelőzésére irányuló próbálkozásoknak sikertelensége is annak a körülménynek tulajdonítandó, hogy eddigelé valamennyi, lúdtalp elleni betétet vagy kialakítást kivétel nélkül a lábbeli bel- 45 sejében alkalmazták. Ennek a felismerésnek alapján a találmány szerint az eddigi gyakorlattal teljesen szakítva, a lábbeli külső oldalán alkalmazható, lúdtalp elleni lábbeli-kelléket létesítünk. A találmány 50 szerinti Ilábbfeli kelléket rrfinidenekelőítt ,az jellemzi, hogy az a lábbelitalp sarka és mellső talprésze vagy . féltalpa közötti üregben elhelyezett, a láb boltozatát, ill. a lábbelitalp hídrészét (a sarok és féltalp 55 közötti részt) alátámasztó, de a lábbelitalp külső hossz-szélét, ú. n. „laterális" oldalát érintetlenül hagyó alátétből áll. A találmány egyik célszerű megoldási alakja szerint ez az alátét a lábbelitalpnak a hídrész 60 alatti üregét a talp belső hosszoldalán teljesen kitölti és a sarok, illetve a féltalp alsó felületével együtt a földre teljesen felfekszik, azonban a talp külső hosszoldala felé, miután ott az alátámasztás felesleges, 65 fokozatosan, ékszerűen anyira vékonyodik,, hogy a talp külső hosszoldalát, mint jeleztük, teljeáen érintetlenül, változatlanul