134510. lajstromszámú szabadalom • Alumíniummagnezium-cink-ötvözet

2 Í3451Ö. megmunkálható munkaanyagként. Ennek oka mindkét esetben az, hogy ezeket az: ötvözeteiket csak nehezein liefet megmunkálni és f eldolgozni. 5 Ismerieleseik nagyon jó imieehaníikai tulajdonságokkal rendelkező aluminiuml-cink-magnéziam ötvözeteik isi, ezeknek azonban amiellett, hogy nagyon hajlamosak feszültségek okozta kirágjóidásira, többnyire az a hátrányuk, hogy 10 gyorajáiriásá ömvezérliő észter gályozóigépekkel való foingácsoíliásuikkor hosszú, sizívóis foirgácsiolk kelietkeizmek;, amely; k a

munkadiarab és szerszám köré tekerednek és üzemzavarokat okoznak. Ezért érzék az, iiamiert alumííniium-15 cink-magnézium, ötvözetek nem a'aikialmasak forgácsolás1

útján való megmunkálásra. A találmány szerinti ötvözet esetében fontos, hogy az 'ötvözet a járulékos fémiefcet különleges elosztási állapotban tartalmazza, 20 mart az ötvözet jó f orgáesolhatóságához: nem elegendő a járulékos fémek jelenléte az ötvözetben, haineim kedvező elosztási állapotuk is szükséges hozzá. Ezt a legjobban a járulékos fémeknek az ailapfémfocn cseppa'lakú 25 keverék alakjában való jelenléte biztosítja. Ez az elosztási állapot ezenfelül kedvező hatással van a találmány szerinti ötvözet- a'fakváltoztatási képességére is úgy, hogy az ilyen ötvözet rendkívül jól alakítható hidegen és HO melegen. Evvel a tulajdonsággal 'Olyan ötvözetek, amelyekben a járulékos fémek •egyenlőtlenül elosztva, nagyobb zárványok alakjában vannak jelen, nem rendelkeznek. A találmány szerinti ötvözet forgáícsolódá-35 sát elősegítő járulékos fémeknek csappalakű keverék alakjában való előnyös elosztását egy vagy több olyan járulékos fém hozzáadásával érjük el, amely olvasztott állapot, ban iminid az ötvözetnek ama összetevőive;, 40 amelyeknek alumíniummá! alkotott kettős ötvözete folyékony állapotban keveredési hézagot képeznek, azaz pl. ólommal, bizmuttal, kadmáiummal, talllummaJ, nátriummal, kalciummal és arzénnel, mind pedig aluminium-45 mai tökéletesen keverhető és ezekkel előnyösen eutektikumot alkot. A niunikaanyagniak és a szerszámmak, a forgácsolási folyamat közben kifejtett kölcsönös 'hatását behatóan megvizsgálva azt ta-50 liáltuk ugyanis, iho;gy a foirgáosok rövidítésére hivatott ötvözetfázis alacsony olvadási pontjánlak döntő jelentősége van a forgácsolhatóság szempontjából. A1

forgácsolási folyamat közben a munkadarab és a szerszám éirintke-55 zési felületén nagyobb hőmérséklet fcelstke* zik, 'amelynek nagysága a munkaanyagtól és a vágási viszonyoktól függ. A forgácsolható alluiminiuimötvözetek megmunkálásának a gyakorlatban szokásos körülméniyei között ez a hőmérséklet 100—300 (X A találmány sze- f0 rinti ötvözet jó forgácsoílhatósága, azaz forgácsainak röviidségfe, mónt, megállapítottuk, annak tulajdonítható', (hogy az: ötvözet alacsony hőmérsékletein oltvadó ötvözetfázis alkotta zárványokat tartalmaz, amelyek a szer- 65 szám élén adódó hőmérsékleten már megolvadnak. Ennek a forgácstörő hatású ötvözetfázisnak az olvadása, mint kísérletek mutatták, annál biztosiajbban következik be, minél kiöebb részecskékből van ési minél aia- ^o csonyabfo az olvadási pontja. Ebből, az az általános, nemcsak a jelen találmányra vagy önvezérlő esztergályozógéppal megmunkálható allumiiniumötvözetekrie vonatkozó, hanem önvezérlő esztergállyozógéppel megmunkál- 75 ható mindennemű munkaanyagra nézve érvényes saabály következik, hogy az ilyen munkaanyaghoz olyan ötvözetalkatelemekit kell hozzáadni, amelyek az alapötvözetben szilárd állapotban nem oldhatók s ennélfogva ^o lehetőleg alacsony hőmérsékleten olvadó olyan második ötvözetfázis alakjában jelfának meg az: ötvözetb;n, amelynek célszerűen finoman elosztott részecskéi a szerszám élén keletkező hőmérsékleten folyékonnyá válnak. 35 Ez az új felismerés magyarázza azt is, hegy miéirt hat az ón a találmány szerinti ötvözetben rövidítőleg a forgácsokra annak ellenére, hogy aluminiumötvözet'efcben folyékony állapotban oldható. Ez a fém; ugyanis 90 az ötvözetben második ötvözetfázisként jelenik meg, mégpedig 229 C(

>-<-!n olvadó aluminium-iszilicium-eutektikum alakjában, amely a forgácsoláskor keletkező hőmérsékleten folyékonnyá válik és így a találmány szerinti 95 ötvözet forgácsainak röviden való' letöréséi okozza. A találmány szerintii ötvözet forgácsolhatóságát azonban 'még az ötvözet szerkezetének nem egységes állapotúvá való kialakításával 100 iS' lehet fokozni. Ilyen, nem egységes szerkezetet példáiul úgy érhetünk el, hogy a találmány szerinti ötvözetet 350—500 CO-on foganatosított oldóizziítása után megrezzentjük: vagy Heveg ón lehűtjük s végül 100—2'50 C^-ra való 105 hevítéssel megeresztjük. • A találmány szerint ötvözet ugyanolyan mértékben forgácsolható', mint az észter, gályozható' sárgaréz, amelyet esetiéig helyettesíthet is. Forgácsvágó szerszámmal való no megmunkáliáisa sima, fényes felületei: 'eredményez. Feldolgozás szempontjából számos összetételiben még jobb tulajdonságai vannak, mint a vele pótlandó esztergályozható sárga-