134501. lajstromszámú szabadalom • Szakaszosan működtetett érintkezési adó készülék

cl "7 Mt»«».í<.»U»iit 1918. evi .június lió 1-én. 09i MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG (~ SZABADALMI LEÍRÁS^ I:Í4-ŐOI. SZÁM. VII I*. OSZTÁLY. L-8i)í)4. ALAPSZÁM. Szakaszosan működtetett érintkezést adó készülék. Licentia Patent-Verwaltungs-Gesellschaft mit beschränkter Haftung-, Berlin. A bejelentés napja: 1942. évi november hó 23. Németországi elsőbbsége : 1941. évi november hó 26. y. Különféle technikai célokra, kivállképen nVainirám ítókhoz, vagy átalakítókhoz javasoltuk már oly szakaszosan működtetőt érintkezést adó készülékeket, melyeknél valamely mozgatott teU lielytálló érintkezől.ön imbolygó vagy keringő legördülő mozgást végez. A találmány oly szakaszosan működtetett, érintkezést adó készülék továbbfejlesztés«', meivnél a mozgatott test helytálló érintkezőkön keringő legördülő mozgást végez. A találmány értelmében a mozgatott test legördiilömozgást végző felülete kúpos és a mozgatott test a csúszógyűrűként és kommutátorként kialakított, köralakú érintkezőpályák között az érintkezőhíd, mimellett a kommutátorként kialakított érintkezőpályának sugara előnyösen nagyobb, mint a csúszógyűrűként kialak'tott érintkezőpályáé. Ä rajz I. ábráján a találmány kivibü példáját szemléltetjük. Cz batíázisú áramirár\ító berendezéshez való érintkezést adó készülékre vonatkozik, mely berendezésből ;\ nem szemléltetett, csillagkapcsolású hatfázisú áramváltó tekercselés szabad végei a kommutátorként kialakított érintkezőpálya egymástól szigetelt (I 0) szegmenseihez vannak kapcsolva. A csúszógwíríiként kialakított (7) érintkezőpálya és az áramváltó tekercseié:- nem szemléltetett csillagpontja az egyenáramú feszültség odavezetésére, illetőleg elvezetésére szolgai. Az érintkezőhíd a (8) hegyes kúp, meh mindkét érintkezőpályán legördül és mehet pl. a (9) tengely tart keringő mozgásban Az ismertetett elrendezésnek az az elöme. hogy az érintkezők nagy sebességgel milnak és záródnak, hátránya azonban a/. hogy a mozgatott test a röpítő igéin bevételnek van kitéve. Ezt a hátrányt a rajz 2. ábrája szerinti kiviteli példa — melyben a mozgatott testet tompa kúpként alakítottuk ki — kiküszöböli. A mozgatást ugyancsak a ('.>) tengd' végzi, pl. golyóscsapágyas meghajlított tengellyel, vagy pedig csuklós kapc-oléival Az érintkezők nyitásának és zárásának »obességét illetően a 2. ábra szerinti elrendezés nem olyan előnyös, mint az. 1. ábra szerinti. Az 1. és 2. ábra szerinti elrendezésnél még az a körülmény is közrejátszik, h>g\ a mozgatott test az egy síkban fekvő érintkezőpál vakhoz képest forgómozgás« >• i-.-it végez, aminek szükségtelen súrlódás \ következménye. F.zt a nehézséget a találmány egyik továbbfejlesztésének értelmé. ben akként küszöbölhetjük ki, bog\ a két érintkezőpályát nem egy sikban. hanem kúpfelületen rendezzük el, melynek milaszöge lehetőleg ugyanakkora, mint a mozgatott testként kialakított kúp nyílásszöge A mozgatott test hajtására ugyanazok" a lehetőségek állnak fenn, mint a 2. aWa we rinti elrendezésnél.