134409. lajstromszámú szabadalom • Lazán egymás mellé helyezett, álló lapok csoportjának felvételére való ládácska
I 134409. Az 1. és 2. ábra szerint a (K) ládácskának (B) feneke van, amelyen az (L) támaszok között elhelyezett (S) lapcsoport áll. Az (L) támaszok beállíthatók, úgyhogy az (S) lapaj csoport ferde helyzetbe hozható abból a célból, hogy az egyes lapokba betekintést nyerhessünk az illető lap kihúzása nélkül is. Az (L) támaszok alsó részén (L') toldatok vannak, amelyek a ládácska (B) fenekének 10 hasítékaiba hatolnak., Ha utólag további lapokat helyezünk a csomóba, akkor az elől lévő (L) támaszt kell odébb állítani. A tapasztalat szerint azonban ez a beállítás legtöbbször túl későn történik. Ilymódon az új 15 lapok, úgy amint azt a 2. ábra mutatja, a régebben behelyezett lapok közé szorulnak és mivel alul nincsen elegendő hely, fent kiállnak, vagyis nem helyezkednek el a ládácska fenekén. A támaszok előrehajtásánál és visszaüO hajtásánál gyakran még más lapok is ily felemelt helyzetbe kerülnek. Ha azonban a csomó valamennyi lapjának felső éle nincsen egy közös síkban, akkor a felül lévő felíratok, pl. nevek el vannak takarva, miáltal az egyes L'5 lapok megkeresése lényegesen megnehezül. A 2. ábrán látható (a) távolság az utólag beszorított lapok vastagságának felel meg. Az alább leírandó kiviteli alakok oly eszközöket mutatnak, amelyek révén legalább az egyik 80 támasz a lapcsomó vastagodásának megfelelően önműködően eltolódik és így a 2. ábrán látható hátrány kiküszöbölődik. A 3—6. ábra szerinti az (1) ládácska (2) fenékkel van ellátva. Ennek a fenéknek a •s 'ő hosszközepén U-alakú (3) vezetéke van, amely a (4) tartót hosszirányban vezeti. A (4) tartó (5) hasítékában vagy hornyában egy (6) laposrúgó van, amely rugalmasan szorul a (3) vezetékhez. A (4) tartón a (8) 40 forgáscsapok révén a (9) támasz lengethetően van ágyazva és ennek a támasznak (10) toldatai vannak. Ez utóbbiak a (9) támasz elfordításánál a láda (12) oldalfalainak (11) fogazásaiba kerülnek, amint azt az 5. ábra 45 eredményvonallal szemlélteti. A láda egyik homlokfalának közelében második (14) támasz van, amely helybenálló (15) forgáscsapok körül lengethető. A mellső eltolható (9) támasz a (6) rúgó hatása következtében állandóan 50 előre meghatározott helyzetében marad. Hogy a (9) és (14) támaszok között elhelyezett (5) lapcsomóba újabb lapokat lehessen behelyezni (5. ábra), először a (9) támaszt kell előre hajlítani, mire az az 5. ábra sze-55 rinti eredményvonalas helyzetet foglalja el. Ezután a csomó összes lapjait, amelyeknek az újonnan behelyezendő lapok előtt kell lenniök, a (9) támaszhoz helyezzük. Az új lapot ezután a keletkezett V-alakú nyílásba letolhatjuk, amíg az a (2) fenékhez nem ütkö- 60 zik, mert a (9) támasznak az eredményvonallal feltüntetett helyzetbe való visszafordítása által a láda fenekén is több hely keletkezik (5. ábra a távolság), mintha a támaszok párhuzamos helyzetben vannak. 65 Ugyanis a (8) forgástengely valamivel a ládácska fenékfelülete alatt van. Minél mélyebben van a (8) forgástengely a (2) ládafenék alatt, annál több lapot lehet behelyezni anélkül, hogy azok a már megelőzően 70 behelyezett lapok közé szorulnának. Ha azonban most a (9) támaszt visszahelyezzük a (14) támasszal párhuzamos helyzetbe, akkor az újonnan behelyezett lapok a (4) tartónak az 5. ábrán látható I nyíl iránya- 75 ban való eltolódását okozzák éspedig akkora darabban, amekkora az összes vastagságuk. Másszóval kifejezve, a (9) támasz az új lapok vastagságának megfelelő darabbal távolodik a (14) támasztól. A nyitott helyzet- 80 ben lévő támaszok egymástóli távolságának nagyobbodása a (8) forgástengelynek a ládácska fenéksíkja alá helyezése által azt célozza, hogy több új lap behelyezése ellenére a lapok megszorulása nélkül lehessen 85 dolgozni, mielőtt a (9) támasz beállítódna, ami a párhuzamos helyzetbe való visszafordításkor önműködően és mindig az összes új lapok vastagságának megfelelő mértékben jön létre. 90 A 7—9. ábrán feltüntetett megoldási alaknál a (9) támasznak (18) lába van, amely a (2) ládafenék (19) vezetékébe nyúlik. A (9) támasz forgáscsapjait a (20) hüvelyek alkotják, amelyek a (21) furatokban vannak 95 és a (22) nyomórúgó hatása alatt állnak. A (20) hüvelyek az (1) ládácska (12) oldalfalaiban lévő (23) hornyokba nyúlnak. Az oldalfalakban a (23) hornyok magasságában (24) fúratok vannak. Mindegyik (20) hü- 100 velynek kúpos (25) végződése van, amely az egyik (24) furatba hatol. Ezáltal a (9) UL-masz előre meghatározott helyzetében tartható. Ha (9) támaszt új lapoknak csomóba tolása után a (14) támasszal párhuzamos 105 helyzetbe fordítjuk, akkor a (9) támasz utánenged, vagyis a (20) hüvelyek (25) végei a hozzájuk tartozó (24) furatokból kiugranak és a (22) rugók hatása alatt a legközelebbi (24) furatokba csappannak. Emel- 110 lett a támasz (18) lába, amely a (19) vezetékben fekszik, meggátolja a támasz ferde beállítását. A támasz beállítása ennél a kiviteli alaknál nem folyamatosan történik,
