134399. lajstromszámú szabadalom • Lefelé égő gázfejlesztő
134399. üthessük. Ezt az erősítést a reakeióstér csökkentésével érhetjük! el. Ekkor ugyanis magasabb hőmérsékletek, erősebb elgázosítás, csekélyebb hővaszteségek és nagyobb fűtő-5 értékű gázok keletkeznek. A reaikcióstérben végíbemleno folyamat erősítésének kihatása a legkülönfélébb tüzelőanyagok elgázosítására magától adódik. Mert az erősítési folytán már nem arról van SKÓ, hogy vájjon az egyik 1° tüzelőanyagot tökéletesebb, a másik tüzelőanyagot kevéslbbé tökéletes mértékben vessük alá a reakciónak, hanem csak azt kell elérnünk, hogy mindegyik tüzelőanyag részére olyan el gázosítást biztosítsunk, mely legalább 15 egyenlő azzal az elgázosítássali, amely valamely meghatározott tüzelőanyaghoz hozzáido. mított, diaibolóalakú résszel kiképezett toldatában nehézségek nélkül elérhető. iA reakcióstér csökkentése azonban közvetllen hátrányra ve-20 zet, ha ezt a csökkentést a keresztmetszet rovásaira végezzük Mert kis keresztmetszetek a reakcióban résztvevő anyagokkal való erősebb kitöltés küvetkeztében a gáz fckozott ritkítására vezetnek. Ennek következtében a 25 gáz fajsúlya csökken, úgyhogy a hengertöltet súlya is csökken. Ez szegény gázoknál •— mint amilyenek a geniarátorgázok —, nem engedhető meg, úgyhogy a re'kciósterjt keresztmetszet-szűkítésiekfcel csökkenteni nem 30 szabad. A megoldást azonban további, a találmány alapját képező felismerés alapján a reakciós szakaszoknak a gázfejlesztő tengelyirányálban Való megrövidítése útján kell keresünk. További megfontolások ahhoz a meg-35 állapításhoz vezetnek, hogy a gázfejlesztők eddig szokásos építési módjához képest ezt a megrövidítést csak úgy végezhetjük, hogy lemondunk arról a térről1 , melyet eddig közvetlenül a diaibolóalakú átömlési terű toldat 40 fölött a levegő bevezetésére használtak. Edldlig az volt a felfogás, hogy erről a térről nem liehet lemondani, mert ez egyrészt azt a lehetőséget nyújtotta, hogy a levegőt aránylag mélyein vezethették be, másrészt, hogv a le-45 vegő bevezetését az aknához .és1 kíváltképen az akna szűkülő részéhez olyan közel helyezzék el, hogy a reakciós térben a toldaton belül fellépő magas és igen magas hőmérsékleteiknek az elszenesedésre kedvező hatása 50 sal kell lenniök. Ezenkívül a toldat fölött a fúvóka fejét befogadó tér keresztmetszetének megfelelő nagyságúra választásával kézenfekvő volt, hogy annak falait az igen magas elégési hőmérsékletek közvetlen hatása alól 55 kivonjuk, úgyhogy a gyakorlati üzemben nehézségek nem léptek fel. Kitűnt azonban, hogy a reakciós szakaszok a levegő bevezetésére való tér elmaradása folytán lehetővé vált megrövidítésének a befolyása annyira túlsúlyban van, hogy azután éppúgy, mint 60 azelőtt, bekövetkezik az az elszenesedés, melyre kifogástalan gázfejlesztő üzeminél szükség van; ezenkívül a reakció erősítéséinek hatása miatt a reakoióstér keresztmetszetét növelhetjük az eddig használatos:« ke- 65 resztaietszetefcfcel szemib|n a toldat átömlő tere legerősebb szűkületének helyén. Ezzel a a megrövidített reakcióstérrel határos1 részek hőmérsékleti igénybevétele csak lényegtelenül növekszik, úgyhogy' ebből a hőmérséklet- 70 igénybevételből gyakorlata nehézségek nem származnak. Ha azonban a levegőnek a toldat feletti térbe való bevezetése elmarad, másrészt a reakciós bérben végbemenő folyamatokát erő- 75 síteni kívánjuk, akkor a levegőnek a toldat felső és alsó végei közötti, eddig nem, alkalmazott bevezetéséhez jutunk. L/efelé égő, • kiváltképen kátrányképző anyagok elgáziosításához való gázfejlesztőkre tehát, melyek- 80 nek az aknaibetét szűkülő részéhez csatlakozó és az akna üreges terébe belógó toldatuk van, melynek átömlő keresztmetszetei az akna szűkülő részétől kezdve összeszűkülnek és az ezáltal keletkezett szűkülettől az át- 85 ömlési tér mintegy diabolóalakú kiképzésével tágulnak, a találmány értelmében az átömléai tér szűkületének magasságában elrendezett levegőbevezetés jellemző. A megindulási készenlét fokozására és a í*0 toldaton kívüli reakciós szakaszon való átáramláskor a gáz nyoimásesésének csökkentésére ismeretesek ugyan már oljy gázf ejfcsztők, melyeknél a levegőbsvezetést a toldat torkolatának síkjában helyezték el. Ezeknél f'5 a gázfejlesztőiknél! azonban a toldat átömlő keresztmetszetének a löket-térfogattal és a motor egyéb tulajdonságaival, valamint a jármű kialakításával' és üzemi viszonyaival való pontos összhangbahozása' szükséges too avégett, hogy bármilyen terhelés esetén kátránymentes gáz legyen fejleszthető. Mert a levegő túlságosan mély bevezetésénél az"» oxidációs szakasz — melyben egyedül keTetkezmiek a kátrány bontásához szükséges hő- 105 niiérsiákletek — már a toldaton kívül fekszik, úgyhogy a tengelyirányú reakciós útnak a Külső elgázosítási szaJkaszihan ilymódön végzett mlegrövdítéséver ezt és ezzel együtt a kerületi terjedelmét meghatározó toldatot iw az említett irányban oly hosszúra kéli méretezni, hogy a kész gáz tökéletes' képződéséhez szükséges reakcióstérfogat adódjékíK Ennek' folytam azonban•" a toldat llegjkiäebb
