134300. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás és kemence kigázologtatási víz megsemmisítésére

Megjelent 1948. évi április hó 1-én. MAGYAR* SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS * 134800. SZÁM 11/e. OSZTÁLY. — K-16034. ALAPSZÁM. Üzemeljarás és kemence kigázologtatási víz megsemmisítésére. Klöckiier-Humboldt-Deutz A. G. cég, Köln. A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 13. Németországi elsőbbsége: 1941. évi szeptember hó U. A talátaány üzemeljárás és kemence kigázsologtatási víz megsemmisítésére, melynél a tefeázoiogtatásii vizet (Senwehvasser) elípárq-' logfcafcják, a benne oldtott fenololk gyulladási bitoérBékJetéirie' tiHhievitak és levegővel keveríítt avégből, bogy a fenolok elégjenek. Ily uzemeijáráa és kenneinee jól beváltak; a fenolok aranyira maradéktalanul megsemmisülnek, -ahogy a fáradt gázok egyszerűen a szabadba vezethetők. A kemencének fémkádja van a kigázotogtatási víz felvételére, meäyet eJöiisk elpárologtatása céljaiból fűtenek. Kitűnt, bogy«. fémkád gyorsan elrevegedik. A kádat ezért rövtó idÖlközöktbeini pótani, illetve cserélni kell. Ez azonban alllamdo üzemzavarodat jelent. • A Wláilmány eéHja e hátrányt kiküszöbölni Eat atszal érjük el, taogy a kemencében szabálytalan állató (köveket, pl. tűzéMÖ kövek tőkékéit Jhelyezzük el, easlket hevítjük és a M^ssofegfeetásl viBet, elpárolgás1 céljálbójl, ezek.feel: értotifceaésbe taozaufc. A köveket a kemesoce kádfazerű mélyedléisében helyezzük el, nselfylbe a kigáAJtagitiaitáai vizet vezetjük, Különösen előnyös a MgáHolagtatásí vizet fúvókáüÜsal vagy rózsákkal finomara porlasztva a kövekre fecskendezni. Az ebihez az üzemeljárásiboz való kemence a, kövek feivéteaére valid" káídszerű mélyedésből, a kövek 'hevittésére való; előnyösen! gáz-, lángzákfból, a Wgázolbigtatasi via hozzávezetésére való egy vágy több vezetékből és lángzoMkal fűtött elégési kamarából áll. A rajz a találmány szerinti ketmeüee egy péMaSsépeini Wvltelü alakját mutatja. Ate 1. ábra a kemence faoaszmstszete, a 2. ábra pedig az 1. ábra Q—II vonala szerinti keresztmetszete. Az (1) kemencének a kádiszerű (2) mélyedése vám, melyben tűzálló kövek (3) törődi- íG ke!itbelyeEÄüikei?e (3) tönediékekiet afcÍEgáizsologtatáai víz elpárologtatása céljaiból', hevítjük. Ez a (4) gázlánigzókkál történik; melyek ferdéin felülről vámnak a (3) töredékekre irányítva. A kigáziolöigtatási vizet, melyet elpá- Í5 rotogtatás céljából a (3) töredékekkel érintkezésibe hozunk, a kemence mennyezetén át az, (5) veíetók »évén vezetjük be. A kigázotogtatási víz a töredékek felületét megnedvesíti-.és ezen azomaial elpároteg. A Mgázo'iog- 50 tatási-vizgőat, a (4) lanlgzák égési teraniékeír vef való benső (keveredés cséTíjából, a kemeamje szűkített (-6) (kereaztmetsKietén! vehetjük át. A keverék a (7) kamrába lép, melyet levegőföläsöeggeX működtetett (8) láogzók fűtenek. £5 A. (,7) kamrák fűtése oly erő®, hogy a keverék a kigázoloigtatási vízgőzben oldott fenolok gyulladási hőmérsékletére túiievü''.. A (7) kamrábar a fenolok COa-vé és HaO-vá a'a» kulnak át. A CO2 és H2O teljesen szagtalan ffl és ártateattiaa; úgyhogy egysaetűen a sza- • badfea vezethető. Wétfifaazonban a fáradt gázok a szabadiba lépnek, a (9) rácsszerfkez?teu áramolnak át, melyet a (4) és1 (8) lángzófc fáradt gázai erősen; hevSteraek. A (9) ßj> íáEcssáerkezet a'kemencéből jövő fáradt ^sokat úgy %onjt ja résaárannolcra, hogy mindegyik gázrészecske a rácsszerkezet egy részé vei jön érintkezésbe. Ha a fáradt gázokban még meg nem bontott fenoloik varanak, akkior -tQ !W