134283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztőszenyvíz értékesítésére

Megjelent 1948 évi április hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 134283. SZÁM. IV7 /b. OSZTÁLY. — P-Í0456. ALAPSZÁM. Eljárás élesztőszennyvíz értékesítésére. Phrix-Arbeitsgemeinschaft cég", Hamburg. A bejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 22. Németországi elsőbbsége: 1941. évi december hó 2. A szeszfőzdékből és sörgyárakból eredő élesztők mellett újabb időben a cellulóza­tartalmú nyersanyagok savas kezeléséből kapott cukoroldatokból előállított élesztő-5 nek mindinkább nő a jelentősége. Különö­sen feldolgozzák élesztőkészítésére a mű­rostiparban tellulózatartalmúf nyersanya­goknak, mint pl. fának vagy szalmának nagy alfacellulózatartalmú sejtanyag elő-10 állításához felhasznált savas) kezelésénél visszamaradó oldatokat. A cellulóza kísérő­anyagai, a pentózánok a savkezeléssel cukorrá alakíttatnak és ily módon hasz­nothozóan értékesíthetők. 15 Az élesztőgyártásnál nagy probléma a szennyvíz. A szennyvizek még kihaszná­latlan cukrot és szervetlen tápsókat tar­talmaznak élesztősejtek mellett, és min­denféle ! nöfvénykék és gombatenyészetek 20 kitűnő táptalaja. Ezeket a szennyvizeket, mielőtt a folyókba engedjük, nagy edé­nyekben bőven fel kell hígítani, de még ' akkor is nagy /oxigénfogyasztásuknál fogva káros hatásúak a folyóvízben. 25 Azt találtuk, hogy az élesztőszeparáto­rokból jövő élesztőszennyvizet hasznot hajtóan lehet értékesíteni, ha azokat az előhidrolizáláshoz szükségelt savoldatok hígítására használjuk fel. A szennyvíz ily 80 módon nem szennyeződik élesztőszuszpen­ziókkal és egyben az élesztővíz vissza­vezetése folytán a kihasználatlan cukor, valamint a vízben még tartalmazott szer­vetlen tápsók újra értékesíttetnek. Az élesztősze/inyvíz felhasználása az §6 előhidrolizáló sav felhígítására azért lehet­séges, mert az előhidrolizáló forralási fo­lyamatnál a bevezetett élesztőszennyvíz élesztősejtjei elromboltatnak és az élesztő-' ~ fehérje aminosavakig lebontódik. Ezzel azt 40 az előnyt érjük el, hogy az élesztőszenny­víz felhasználásával előállított hidrolizátok­ban a szervetlen nitrogénsókon kívül még szervesen kötött nitrogénnel is rendelke­zünk, mely lényegesen növeli az élesztő- 45 hozamot és a cellulózatartalmú nyers­anyagban, például hidrolizálásra kezelésbe vett szalmában, kis mennyiségben jelen­je vő, szervesen kötött nitrogént még sza­porítja. Az eljárással tehát az élesztő- 50 hozam növelhető. A visszavezetett szeparátorvizek meny­nyisége körülbelül megfelel a higítóvíz­szükségletnek, úgyhogy szennyvízhiány nem, vagy csak kis mértékben fordul elő. 55 . Az élesztőcefre újrafelhasználása csak azért lehetséges, mert az'is együtt alá van vetve a hidrolízisnek. Az élesztőszennyvíz­ben levő önmagukban nem ártalmas szer­vetlen sók, mint ammóniumszulfát, foszfá­tok, kálium- és magnéziumszulfát szintén értékesíttetnek. Ez különösen a foszfátokra való tekintettel fontos, melyek önmaguk­ban drágák és nem állnak nagyobb meny­nyiségben rendelkezésre. Ha az előhidrolizátumban, az élesztő­szennyvíz visszavezetése folytán az erje­désgátló anyagok dúsítása állna be, akkor 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom