134283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élesztőszenyvíz értékesítésére
Megjelent 1948 évi április hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 134283. SZÁM. IV7 /b. OSZTÁLY. — P-Í0456. ALAPSZÁM. Eljárás élesztőszennyvíz értékesítésére. Phrix-Arbeitsgemeinschaft cég", Hamburg. A bejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 22. Németországi elsőbbsége: 1941. évi december hó 2. A szeszfőzdékből és sörgyárakból eredő élesztők mellett újabb időben a cellulózatartalmú nyersanyagok savas kezeléséből kapott cukoroldatokból előállított élesztő-5 nek mindinkább nő a jelentősége. Különösen feldolgozzák élesztőkészítésére a műrostiparban tellulózatartalmúf nyersanyagoknak, mint pl. fának vagy szalmának nagy alfacellulózatartalmú sejtanyag elő-10 állításához felhasznált savas) kezelésénél visszamaradó oldatokat. A cellulóza kísérőanyagai, a pentózánok a savkezeléssel cukorrá alakíttatnak és ily módon hasznothozóan értékesíthetők. 15 Az élesztőgyártásnál nagy probléma a szennyvíz. A szennyvizek még kihasználatlan cukrot és szervetlen tápsókat tartalmaznak élesztősejtek mellett, és mindenféle ! nöfvénykék és gombatenyészetek 20 kitűnő táptalaja. Ezeket a szennyvizeket, mielőtt a folyókba engedjük, nagy edényekben bőven fel kell hígítani, de még ' akkor is nagy /oxigénfogyasztásuknál fogva káros hatásúak a folyóvízben. 25 Azt találtuk, hogy az élesztőszeparátorokból jövő élesztőszennyvizet hasznot hajtóan lehet értékesíteni, ha azokat az előhidrolizáláshoz szükségelt savoldatok hígítására használjuk fel. A szennyvíz ily 80 módon nem szennyeződik élesztőszuszpenziókkal és egyben az élesztővíz visszavezetése folytán a kihasználatlan cukor, valamint a vízben még tartalmazott szervetlen tápsók újra értékesíttetnek. Az élesztősze/inyvíz felhasználása az §6 előhidrolizáló sav felhígítására azért lehetséges, mert az előhidrolizáló forralási folyamatnál a bevezetett élesztőszennyvíz élesztősejtjei elromboltatnak és az élesztő-' ~ fehérje aminosavakig lebontódik. Ezzel azt 40 az előnyt érjük el, hogy az élesztőszennyvíz felhasználásával előállított hidrolizátokban a szervetlen nitrogénsókon kívül még szervesen kötött nitrogénnel is rendelkezünk, mely lényegesen növeli az élesztő- 45 hozamot és a cellulózatartalmú nyersanyagban, például hidrolizálásra kezelésbe vett szalmában, kis mennyiségben jelenje vő, szervesen kötött nitrogént még szaporítja. Az eljárással tehát az élesztő- 50 hozam növelhető. A visszavezetett szeparátorvizek menynyisége körülbelül megfelel a higítóvízszükségletnek, úgyhogy szennyvízhiány nem, vagy csak kis mértékben fordul elő. 55 . Az élesztőcefre újrafelhasználása csak azért lehetséges, mert az'is együtt alá van vetve a hidrolízisnek. Az élesztőszennyvízben levő önmagukban nem ártalmas szervetlen sók, mint ammóniumszulfát, foszfátok, kálium- és magnéziumszulfát szintén értékesíttetnek. Ez különösen a foszfátokra való tekintettel fontos, melyek önmagukban drágák és nem állnak nagyobb menynyiségben rendelkezésre. Ha az előhidrolizátumban, az élesztőszennyvíz visszavezetése folytán az erjedésgátló anyagok dúsítása állna be, akkor 60 65