134235. lajstromszámú szabadalom • Híradókészülék nagyfrekvenciájú vivőhullámos hirforgalomhoz
Megjelent 1948. évi március lió !6-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG' SZABADALMI LEÍRÁS 134235. SZÁM. VII/j. OSZTÁLY. — L-8981. ALAPSZÁM. Hiradókészülék nagyfrekvenciájú vivőhullámos hírforgalomhoz. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. Ä bejelentés napja: 1942. évi november hó 10. Németországi elsőbbsége: 1941. évi november hó 12. A nagyfrekvenciájú vivőhullámos hírforgalom főként akkor támaszt nagy követelményeket az alkalmazott készülékek iránt, ha két-két áldomás között mindkét irányban 5 ugyanazon a különben tetszőlegesen teállí iható hullámhosszon kell lebonyolítani, ily esetben az adáshoz és a vételhez célszerűen olyan átkapcsolható készüléket használnak, amelynek helyi rezgések létesítésére való két 10 rezgéskeltője van. Ezek közül az egyik, azaz a fő. rezgéskeltő, vételkor közbenső frekvenciás feszültséget létesítő lebegtetőként működik, adáskor pedig nagyfrekvenciás feszültséget létesít. Ennek az említett közibensőfrek-15 venciával egyező állandó frekvenciájú másik rezgéskeltő, azaz mieiliékrezgésikeltői váltófeszültségével való modulálása többek közt olyan váltófeszültséget eredményez, amelynek frekvenciája egyettiHő a készülék azonos 20 beállítása mellett vehető vivőhullám frekvenciájával. Ezt a váltófeszültséget az adáskor erősítik, modulálják és az állomásról kiinduló forgalom vivőhullámául hasznáják fel. A találmány célja az előbb ismertetett ké-25 szülék tökéletesítése. A találmány szerint a fő rezgéskeltő rezonanciaköréhez olyan reaktanciacsőfokozatöt kapcsolunk, amieíty adáskor a rezgéskeltő frekvenciáját modulálja, vételkor pedig önműködően utánaszabályozza a 30 rezgéskeltő rezonanciakörének hangolását. A találmányt a rajz nyomán magyarázzuk részletesebben. Az ábra felső része az egész készüllék felépítését szemlélteti, alsó részié ' pedig a fő rezgéskeltő és a reaktanctecsőfokozat kapcsolásának kiviteli példáját' mutatja. 35 Az Sí, Ss, Ss, S« kapcsolók ábrázolt állásában a készülék adóként működik. Az M keverőfokozat mind a fő (O1 ) rezgéskeltő vei, mind az (On ) mellékrezgélskeltővel össze van kötve. A két rezgéskeltő feszü'Kségének kéve- 40 réséből oldafeávhullámként adódó vivőfrekvenciás feszültség az SÜ, S3 kapcsolókon át a nagyfrekvenciás H erősítő bemenőkapcsailra jut; a H erősítő kimenőkapcsait S* kapcsoló az antennával köti össze. **> A fő rezgésfceltőfokozat rezgéskeltőcsövét alkotó (1) píenifcódai hárompontos kapcsolássei öngerjesztett. A cső anőda- és rácskörében zárókörként kapcsolt (2) rezgőikor van, amely- . nek önindukciós tekercséhez az (5) reaktancia- 50 csőfokozat csatlakozik. Ez a csőfokozat párhuzamosan kapcsol!; az említett önindukciós tekercsnek a (3) és a (4) pont közötti részéhez A reaktainiciacsőfokozait rácskörét (6) ellenállásból és (7) kondenzátoirból összetett fázistoló 55 tag alkotja. Az (5) cső rácsa (8) ellenálláson át csatlakozik a rácselőfészültségét szolgáltató feszültségforráshoz. A rácsfeszültség vezetékébe mikrofontrainszformátor másodlagos (9) tekercse van beiktatva; a transzformátor el- 60 sődleges (10) tekercse és a (11) mikrofon önmagában zárt áramkört alkot. A neiaiMianeiafokozat1 a mikrofonáramok ütemében változtatja a rezgéskeltő feszültségének frekvenciáját. Ugyanígy modulálódik azután a kéve- ( ' 5 rőfokozatban létesülő és a H erősítővel való megerősítése után vivőhullámként kisugárzott oldalsávluAm frekvenciája is.
