134204. lajstromszámú szabadalom • Rugóberendzés különösen járművek rugózásához
w< 134204. egymásban elrendezeti, előnyösen a forgástengely mentén fekvő, rúd vagy lemezalakú torziós rudakból álló rugórendszerből van, mely rugórendszerek mindegyike csavarásra 5 van igénybevéve és amely rugórendszernek egymással a közéjük iktatóit kapcsolóeszközök közvetítésével, mindkét forgásértélemben holtjátékkal kapcsolhatók. A ttalálmány részletei!: a rajzok kapcsán 10 magyarázzuk, amelyekben az 1. ábra a találmány szerinti rugózás működésmódját magyarázza. A 2—7. ábrákban a találmány szerinti rugózás több példakéntti kiviteli alakját tüntetyüik fel. ló Az 1. ábrában (F) a torziós rugókból álló ., rendszer, mely a felvett példában két. egymásban elrendezett (1) és (2) rugóból van, (H) az (R) kerék (A) tengelyének lengethető hordozója, üzemszerűen, tehát például négy-20 személyes Járműnél 400 kg súllyal terhelt állapotban. Ennél a terhelésnél csak az (1) rugó van igénybevéve. A (P) és (Pl) nyilakkal közrefogott, szög az a körzet, amelyen belül a (H) emel; az (1) 25 rugó további .'terhelései iközben a (P) nyíl felé, illetőleg a terhelés csökkentése közben ,a (Pl) nyíl felé elmozdulhat anélkül, hogy a (2) rugót It'arhelné. (Hl) a (H) emelőnek az a helyzete, amelyet az a Járműnek csak egy 30 saemiéllyel való terhelésekor, tehát kerekenként 330 kg terhelés esetén foglal el. Ebben a terhelési' állapotban a második (2) írugó ellentéfes értelemiben hat mint az első (1) rugó. (H2) a (H) emelőneík az a helyzete, 85 amikor a kérték terheletlen és a második rugó nem hat s&embe. (H3) a (H) emelőnek az a helyzete, amikor a kerék terheletlen és a második rugó nem halt; szembe. (H3) a (H) emelőnek az a helyzete, amelyei az lökés-40 szerű, dinamikus igénybevétel esetén foglal el, miely igénybevétel például kerekenként 1100 kg. Ebben az állapotban a (2) rugó az (1) rugóval szembe hat és a lökésszerű igénybevétel nagyrészét felveszi. 45 A 2. ábra a Italálmány szerinti rugórendszer egyik kiviteli példájának a tengelyre h)aránt$rányú metfezete. A rugórendszsrben iDöbb rúdalakú elemből álló és több lemezalakii elemből álló torziós rugó van. A 3. ábra 50 a 2. ábra szerinti rugórendszer hosszmetszete és részben nézete. Az alapterhelést a több lemezalakú (1) torziós rugóból álló rugó veszi fel. Ezt a rugp; az alábbiakban főrugónak nevezzük. A főrugóiíi koaxiálisán elren-55 deceit, több rúdalakú (2) rugó veszi körül. A több lemezalakú elemből álló torziós rugó és fe több rúdalakú elemből álló torziós rugó önmagában ismeretes, A főrugónak (3) magrésze van, melynek palástja keresztmetszetben fűrészfogazáshoz hasonlít. A magrészt 60 belső palástján fogazott (4) gyűrű veszi körül és a főrugót alkotó lemezalakú rugótagok fejei a két fogazás közötti térbe nyúlnak, ahol azokat az (1) mag és a (4) gyűrű rögzítik. A felvett példában a (4) gyűrű hatszög- 65 létű anyát alkot. Az (5) lengethetően ágyazott emelő, amely az 1. ábrabeii (H) emelőnek felel meg, a (3) magrésszel, vagy a rugó (6) tokjával lehet összekötve. A példában az utóbbi ese-et vá- 70 ]|a;sztottuk. A rugó (6) tokjának homlokoldalán (7) gyűrűt alakítóiunk ki. A (7) gyűrűben a (4) gyűrű forgathatóan ágyazott. A (7) gyűrűt úgy alakítójuk ki, hogy annak belső oldalán a (4) gyűrű minden egyes lapjával 75 szemben két (8) ü^közőfelület van, melyeknek síkja a (4) gyűrű szembenálló" felületével hegyesszögei; zár be. Annak a két szögnek az összege, amelyet az anya egyik oldalával szembenfekvő két (8) ütközőfelület az anya 80 szembenfekvő oldalával bezár, meghatározza azö a szöget, amelyen belül a (4) gyűrű a (7) gyűrűben szabadon elfordulhat anélkül, hogy a (4) gyűrű a (7) gyűrűt az egyik vagy másik értelemben magával vinné. Ez a ß zög azonos 85 az 1. ábrabeii (F) és (FI) nyilak által közrefogott szöggel. A (9) gyűrűben hasábalakú fúratok vannak és ezekbe illeszkednek a rúdaljakú (2) torziós rugók (10) fejei. A rúdalakú <2) (torziós rugók feiei részben henge- 90 res, részben gömbfelülettel határoltak, úgyhogy a rúdalakú torziós rugók a furatban el nem forgathatók, azonban minden irányban lengethetek. A rugórendszemek másik, a rajzban fel nem tüntetett végén a lemez- 95 alakú torziós rugókat, és a rúdalíakú torziós rugókat a fent leírt, hasonló módon ágyaztuk. Ezen az oldalon azonban a (4) és (7) gyűrűk egy darabban vannak kialakítva és a jármű keretlével vagy az (5) ftmelő ütközője- 100 vei szorosan vannak összekötve. Lényeges, hogy a rugórendszerek egyik végén azok egymással szemben el nem forgathatóan ágyazottak. A keresztmetszetben fűrésfcfogaliakú (3) és 105. (4) felületek közé befogott lemezalakú (1) rugók különösen mint főrugók alkaimazhaltók előnyösen, mert együttesen oly rugót alkotnak, amely csak az egyik foirgásértelemben hallásos. A járulékos rugózóhatást a rúdalakú no (2) torziós rugók létesítik. A két rugórendszer egymással a fent ismerte te* Ji és a (4), valamint (6) elemekből áUó kapcsolóeszközön kívül ifeiszőleges, más
