134199. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szabályozású ívlámpa, különösen vetítés céljára
134199. való érintkezöpcnfjaik körüli hőmérsékleten halmazállapoti-, vegyi-, vagy alakváltozást nem szenved. A két ü'közőrendszer egymástól oly távolságban van lerögzítve, hogy az 5 azokon keresztülnyúló, egymásfelé fordított csúcsok az ívláng (4) fenntartásához megkívánt távolságban legyenek egymástól. A szeneket valamely — tengelyirányukban a csúcsok felé működő — f irányát; az 1. ábrán a 10 nyilak jelzik), erőhatás, melyet rúgó, súly, vagy bármely más alkalmas szerkezet szo’gáltathat. csúcsukkal összetolni igyekszik, ez: hzonban az ütközők (2) akadályozzák és így a csúcsok az említett erőhatás által az ütközők lő közé szorítva, egymástól az előre beállított és rögzített távolságban maradnak. A szenek üzem közbeni fogyásának megfelelően ez az erőhatás a szeneket mindenkor e’őreltolja az ütközőkig, miáltal az egymással szemben levő -0 csúcsok egymástól való távolsága ásandó marad-Az ívlámpa begyújtása céljából a széncsú. csők összeérintése úgy történik, hogy bármely arra akaimas szerkezet segítségével az 25 egyik, vagy pedig mindkét ütközőrendszer rögzítését feloldjuk, az ütközőkéi, annyira közeleítjük egymáshoz, hogy a széncsúcsok összeérjenek, majd újra távolitva egymástól, ismét rögzítjük. 80 Vetítésnél a két ü'közőrendszer úgy rögzítendő, hogy az ü■ közök közöt: átvezetett szércsúcsok. ü’etőleg az ívláng az optikai tengelybe kerüljenek. Ilymódon a felületi középpontjában az optikai tengelyre merőlegesen :!5 egyszersmindenkorra beá'lPot; és rögzített vetítőtükör által visszavert fénysugárnyaláb mindenkor az ugyancsak optikai tengelyben levő képkapura esik és így feleslegessé válnak a forgalomban leve vetítőívlámpákon al- 40 kalmazotf mindazon tükörállító szerkezeitek, melyek azon gyakran előforduló esetre, ha az ívfény az opíikai tengelyen kívül kerü1, a tükörnek ez utóbbihoz képest elfoglalt merőleges helyzetéből va'ó elforgatásával a vissza-15 vert fénysugárnyalábnak a képkapura való irányítására szolgálnak. Minthogy pedig az egyes széncsúcsokhoz tartozó ütközörendszerek rögzítésénél fogva az ívfény mindig az ívlámpa terének ugyan- 50 azon fix pontjában van. a vetítőíükör az ívfénytől mént optimális távolságban egyszersmindenkorra rögzíthető, és az ívfény és tükör között ez a távolság állandóan megmarad, még új szenek behelyezésekor is, amikor is az ezeket csúcsukkal összetolni igyekvő 55 erőhatás a szeneket az ütközőig tolja előre, vagyis a széncsúcsok új szenek behelyezésekor is önműködően beállnak a tükörtől mért optimális távolságba. Ezáltal a jelen ívlámpánál feleslegessé válik a használatban levő 00 vetítő ívlámpákon az ívfény és vetítőtükör távolságának szabályozására szolgáló szerkezet. Kondenzorlencsés vetítőívlámpáknál az ütközőrendszerek egyszersmindenkorra clykép rögzítendők, hogy az ívfény mindenkor a 05 kondenzorlencse gyújtópontjába kerüljön. Szabadalmi igénypontok: 1. Önműködő szabályozású ívlámpa, különösen vetítés céljára, melyre jellemző, hogy valamely — az ívlámpaszenek ten- 70 gelyiránvában a széncsúcsok felé működő — állandó erőhatás mindkét ívlámpaszén csúcsát egy-egy — 2 vagy több ütközőből áll. — ütközőrendszer ütközői közé szorítja és az egyes ütközőrendsze- 75 rek egyrészt úgy vannak méretezve, hogy a hozzájuk tartozó ütközők között az ívlámpaszén kúpalakú csúcsának csupán egy része fér keresztül, a szén teljes keresztmetszete azonban nem; más- 80 részt egymáshoz képest oly helyzetben és távolságban vannak rögzítve, hogy az ütközőik közönt keresztülbújtatott ívlámpaszén csúcsok egymásfelé fordítva és egymástól az ívláng fenntartásához S5 szükséges távolságban vannak. 2. Az 1. igénypontban meghatározott önműködő sziabályozáSú ivlámpa kivita'li alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik vagy mindkét ütközőrendszer rögzítése az ív- <>o lámpa begyújtásakor tönténő közelítésük céljából feloldható és újból rögzíthető. 3. Az 1. és 2. igénypontokban meghatározott ívlámpa, azzal jellemezve, hogy tükrös vetítőívlámpaként történő alkalmazásánál az ütközőrendszerek olykép vannak rögzítve hogy a széncsúcsok, illetőleg az ívláng az optikai tengelyben vannak és a tükör az ívlángtól mért optimális távolságban felüléti középpontja- kxi val az optikai tengelyre merőlegesen szintén rögzítve van. 4- Az 1. és 2. igénypontban meghatározott ívlámpa azzal jellemezve, hogy kondenzoros ívlámpakén! történő alkalmazásá- 105 nál az ütközőrendszerek úgy vannak rögzítve, hogy az ívláng a kondenzor gyújtópontjában vanl rajzlap melléklettel. Felelős kiadó: dr. Sályi István szabadalmi bíró. Szikra-nyomda. Budapest. V.. Honvéd-utca 10. — Felelős: Nedeczky László igazgató. fs/VOMDAHlMB
