134146. lajstromszámú szabadalom • Iszaphevítő berendezés
í 184146. pedig .ellenkező irányban folyik. A két harántfal közti tér válaszfalakkal több, hőkicserélő testtel részben 'töltött, cellára, osz;ható. A két harántfal egymásai távolsága . ne legyen olyan nagy, hogy az átömlő iszap víztartalma a berendezésben annyira csökkenhessen, hogy az iszap ragacsossá váljék, ami például nyers cemen'tjszapnál már 60 — 70 C'-On bekövetkezik. Ez okból azonban enl() nél a kiviteli alaknál a hőkicserélő testekkel töltött térfogat nem növelhető bizonyos mértéken túl. A találmány szerinti berendezésnél a hfíkicserélő testek aránylag vékony rétegeket alkothatnak és a cellák mégis nagy térfogatúak lehetnek, minthogy a cellákat egy kö" z.'pső kamra kerületén rendezzük el és a cellák legnagyobb méreíe a hosszanti méret, tehát nagy térfogatú cellák készíthetők. A cement, és mésziparban az iszaphevitő 211 berendezik az égető kemencéhez, például forgó csőké.mencéhez úgy csatlakoztatható, hogy az iszap a hevítő berendezéstől a kemencébe jusson, a gázok pedig a kemencéből közvetlenül az iszaphevítőbe áramol“:) janak, ami az égési gázok gazdaságos hasznosítását teszi lehetővé: Az iszaphevitő különadó berendezésként készíthető, vagy pedig a forgó csőkemencé" vei egybeépíthető, mely esetben vele együU- forog. A rajz 1. ábrája egy különálló isszaphevitő hosszmetszete, a 2. ábra pedig annak (A—B) vonalán átmenő, nagyobb léptékű, keresztmetszet. A 3. ábra egy forgó csőkemsncéhez csatlakoztatott iszaphevitőnek a 4. ábra (C—D) és (E—F) vonalain átmenő, síkokban fekvő hosszmetszete. A 4. ábra keresztmetszet a 3. ábra (G—H) vonalában. 40 Az 5. ábra forgó csőkemencével egybeépített iszaphevitőnek résziben metszett vázlatos oldalnézete. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett iszaphevíiö (1) dobjának (2) gyűrűi ismert módon tá- 45 maszkodnok (3) talapzatokon fekvő, a rajzon fel nem tüntetett, ágyazatok görgőire. A dobot egy fogkoszorúja réivén- például villamos motorral hajtott, áttételi kerékmű forgatja a 2. ábrán nyillal jelzett irányban. A 50 fogató szerkezet a rajzon nincs feltüntetve. A dob (4) vége előkamra. melybe (5) csövön ál az iszap folytonosan bevezethető. Az előkamra köpenyén szabadon függő (6) láncok gázáteresző függönyt alkotnak, mely meg- 55 gátolja- hogy az előkamra (22) nyílásán át a. (23) füstkamrába áramló gázok iszapot vigyenek magukkal. Az előkamra (8) nyílásain át az iszap a (7) merítőkerékhez folyik, melynek serlegei forgásuk közben az iszapot felemelik az előkamra fenekéről és (9) n.yí* (l^ lásokon át a középső (10) kamrába öntik. E kamrát hengeres (11) köpeny és alsó végén (17) zárólap határolja. A (11) köpenynek rostéllyal fedett (25) nyílásai vannak (2. ábra), melyeken át az iszap (12) cellákba (|;> folyik. E cellák hőkicserélő laza telitekkel nem egészen töltöttek. A 2. ábrán kivehető, hogy ezek a testek a dob forgása közben miként helyezkednek el az egyes cellákban. A cellák halárfalait ,a (11) köpeny, a vele koncentrikus (13) köpeny, sugárirányú (14) válaszfalak (2. ábra) és (15) harántfalak (1. ábra) alkotják. A (13) köpenyben rostéllyal fedett (26) nyílások vannak. A középső (10) kamrából a cellákba ömlő 75 iszap bevonja a cellákban levő laza testeket. A (26) nyílásokon át a cellákba beáramló és a (25) nyílásokon azokból kiáramló forró gázok a cellák töltelékét felhevítik, azután a középső (10) kamrából (9) nyílásokon át a (4) S0 előkamrába áramolnak, melyből a (22) nyíláson át- a (23) füstkamrába és innen a (24) kéménybe jutnak. A hőkicserélő cellatöKelékeit bevonó 'é!s az áthatolt gázok által hevített iszap a cellák (26) nyílásain át a külső S5 (16) rekeszekbe (2. ábra) szivárog. Az utóbbiakat a (13) köpeny, a külső (1) köpeny és a sugárirányú (14) válaszfalak meghosszabbiiásai környezik. E rekeszekből a felhevített iszap a (17) zárófd (1. ábra) (18) nyílá" 00 sain át a (19) tölcsérbe ömlik, honnan megfelelő csövön a kemencébe vezethető. A forró gázok termelésük helyéről a (20) csövön át jutnak a (21) kamrába és a (18) nyílásokon át a (16) rekeszekbe, onnan pedig 95 a cédákon át a már leír; utakon távoznak. A 3. és 4. ábrákon feltüntetett iszaphevitő cellái különleges alakúak és előnyük, hogy belőlük a hőkicserélő testek könnyen kiszedhetők. A 3. ábra baloldali (48) része az iszap' 100 hevitőhöz csatlakozó csőkemence vége, a jobboldali (49) fal pedig a füstkamra fala. Az iszap a (27) csövön át a (28) előkamrába ömlik, honnan (29) meritőserlegek (30) csöveken át a középső (31) kamrába (4. ábra) 10;) önitik. E kamra hengeres (32) köpenyének rostélyfedte (33) nyílásai vannak- melyeken áí az iszap a (34) cellákba jut, a cellákból távozó gáz pedig a középső kamrába áram' lik és innen a (28) előkamrán át a füstkam- 11(1 rába. A (34) cellák keresz'meitszeU alakja a homokóráéhoz hasonló. A cellák oldalfalainak rosíélyfedte (35) nyílásain át a felme-
