134138. lajstromszámú szabadalom • Fényszóró szalagszerű fénynyaláb létesítésére (hengeres lencse)
Megjelent 1948. évi március hó 1-én. MAGYAR SZABADALMI BIR Ó S i G SZABADALMI LEÍRÁS 134138. SZÁM. Vll/b. OSZTÁLY. — 13-5663. ALAPSZAM. Fényszóró szalagszerű fénynyaláb létesítéséi-e (hengeres lencse). Dietricli Friedrich Richard mérnök, München. A bejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 1. Németországi elsőbbsége: 1941. évi szeptember hó 1. Ismeretes, hogy az eüpszoidsugárvetőből konvergencia pontban gyűjtött fényt, mely a konvergencia ponttól kezdődően újból szétágazik, gyűjtőlencsével párhuzamossá ¿vakít, 5 ható. Ismeretes továbbá, hogy a fény és az árnyék közötti éles határ elérése végett a fénysugárban fényrekeszt helyeznek el. Ha azt kívánjuk, hogy a gyűjtőlencse a fényt párin huzamosra irányítsa, a lencse gyújtópontjának az elipszolidsugárve+ő konvergencia pontjában, vagyis második gyújtópontjában kell feküdnie. Ha a világos és a sötét között é’es határt kívánunk létesíteni, a fényrekeszt 15 is a konvergencia pontban kelj elrendeznünk. Az ilyen gyűjtőlencse köralakban nyalábolt fényt létesít. A legnagyobb fényerő a nyaláb közepe táján van. A legtöbb célra kívánatos, hogy széles 20 szalagszerű fénysávot létesítsünk. Ezt ebben az esetben csupán járulékos optikai eszközökkel lehetne elérni, melyeket a lencse által párhuzamosra irányított sugárnyalábba kell iktatnunk. Ezek a fényt szétszóró esz- 25 közök sok fényt nyelnek el és ezenkívül ilyen eszközökkel nem lehet egyenletes fényerőt elérni. A; találmány célja e hátrányok kiküszöbölése. A találmány szerinti fényszórót a rajzon szemléltetett kiviteli példák 30 kapcsán bővebben magyarázzuk. Az 1. ábra fényszórót mutat, melynek (1) elipszoidsugárvetője van. melynek (2) a második gyújtópontja, illetve konvergencia pontja és (3) oly lencse, mely a sugarakat befolyásolja. 35 Az eddig ismert fényszóróval szemben a találmány szerinti fényszórónál a (3) lencse nem körpontos gyűjtőlencséből, hanem hengeres lencséből áll. E hengeres lencse síkdomború, mindkét oldalon domború vagy +0 homorúdomború lencse lehet. Mivel az ilyen lencsének az a tulajdonsága- hogy a köpenyvonalak irányában O-lencseként és ehhez merőlegesen azonban gyűjtőlencseként hat. a sugarakat csupán az utóbbi irányban befo- *5 lyásolja és a körkúpalakban szétágazó sugárnyalábból járulékos elemek nélkül homogén deformálás révén a fénynyaláb eliptikus keresztmetszetét idézi elő. A konvergencia ponton átmenő sugarak divergencia szögét a 50 köpenyvonalak irányában a hengeres lencse nem változtatja, e szög tehát csupán a két gyújtópont 'egymástól való távolságától függ. Gyakran kívánatos, hogy e divergációs 55 szöget csökkentsük. Ezt azzal érhetjük el, hogy a sugár irányában aj (3) lencse mögé második (4) hengeres lencsét rendezünk el, melynek köpeny vonalai a (3) lencse köpenyvonalaira merőlegesek és melynek nagyobb H0 gyújtótávolsága van, mint a (3) lencsének. Ezzel a második hengeres lencsével a (3) hengeres lencse által nem befolyásolt konvergencia szöget szükség szerint csökkenthetjük. 1)5