134129. lajstromszámú szabadalom • Közvetett hatású szabályozó
2 134129. kell összekapcsolnunk és a gátló rúgót az 'izodromhenger dugattyúja és az állító- vagy segédmotor dugattyúja közé kell iktatnunk. Ehelyett a stabilizálóberendezést úttárolós ;j beállítórendszerrel is elláthatjuk, melynek primer mozgása az állító1- vagy segédmotort követi és melynek késleltetett szekunder - mozgása az erőkapcsolót visszavezeti. Effaijta úttárolós beállítórendszerként forgó- 10 henger vagy tárcsa és ezen legördülő dörzskerék jön tekintetbe, melynek tengelye az állítómotor vagy a segédmotor mozgásától függően a henger tengelye- illetőleg a tárcsa átmérője felé hajlik és melynek ezzel a henger tengelye, illetőleg a tárcí!a átmérője irányában előidézett beállítómozgását az erőkapcsolóra visszük át. Amennyiben az egyik vagy a másik esetben a szabályozó stabilitását a késleltetett 20 visszavezetés károsan befolyásolná, célszerű, ha a szabályozót járulékosan merev vissza* vezetésként kialakított berendezéssel Útjuk el, mely az állító- vagy segédmotornak az erőkapcsolóra kifejtendő visszavezető hatá' 25 sárnak egy rész.% kévedelem nélkül viszi át. Erre is- különböző módok állnak rendelkezésünkre, melyeket az alábbiakban bővebben ismertetünk. Az erőkapcsdónak az állítómotor által való 30 mindenfajta merev visszavezetése ismerete* fen egyenetlenséggel jár. Ez a találmány szerinti késleltetett! visszavezetésre is érvé" nyes. Első pillanatra nem mutatkozik célszerűnek. hogy az egyenetlenség kiküzöbölé^ 35 s!;ire a találmány szerinti késleltetett vissza* vezetést önmagában i-mert1 izodromvisszavezetéssel egyesítjük, mert várható volna, hogy effajta egyesítéskor a késleltetés és az engedékenység egymást kiegyenlíti és ezzel 40 a vií'szave:ze‘é~ gvakcrliatilág egyáltalán hatás•t alánná válik. Ez az egyesítés a találmány értelmében azonban tényleg célszerű, ha tekintettel vagyunk arra. hogy az izodromtaenak más időállandó1 adiunk, min* a kés." 45 lehető tarnak. Ekkor ugyanis a késleltetés a szándékolt módon érvényesül, miméMeft az •izcefrcmhenger az egyen e^snséget kiszabályozza. A rajz a találmány szerinti berendezés 50 néhány kiviteli példáját vázlatosan szemlélteti. Az 1. ábra oly szabályozót tüntet fel, melynek (1) sugárcsöves erőkapcsolója és (2) áHítómctorja van, melynek (3) dugattyúja 55 egyrészt nem szemléltetett szabályozótagba kapaszkodik és másrészt az (1) sugárcsőre yi'-szavezetően hat. A (3) dugattyú mozgását tehát az (1) sugárcsővel csuklósán összekötött (4) rúdra kell átvinnünk, mely egyidejűleg arra való- hogy az (1) sugárcsövet az (5) érték nagysága szerint kilendítse. A (3) dugailyú mozgását a (4) rúdra ör magában ismert módon (6) visszavezetőkar viszi át, mely azonban a (7) dugattyúrúddal nincs közvetlenül összekötve, hanem a (9) fékeződugattyú (8) dugattyúrúdjához van csuklósán kapcsolva. A (7) és (8) dugatyúrúdakat egymással a (10) rúgó köti össze. A (9) dugattyút befogadó (10) fékezőhengernek fojtott (11) mellékveze. tjílke van és az (1) sugárcsövet felvevő tokhoz 70 helytállóan van elrendezve. E szabályozó következőképen működik. Ha az (5) erő az (1) sugárcsövet az óramutató forgásának értelmében kitéríti- akkor a (2) állítiómO'tor (3) dugattyúja jobbra moz- 75 dúl el, mely mozgással elöljáróban csupán a (10) rúgót feszíti anélkül, hogy a (6) vissza' vezetőemelőt befolyásolná, mert a (9) dugatytyú a mozgásnak mindaddig ellenáll, míg a (10) rúgó feszültsége elegendő ahhoz, hogy 80 a (9) dugattyút is maga után húzza. A (3) dugattyú mozgásának első részében tehát- az (1) sugárcső gyakorlatilag csupán az (5) erő fcíefolyása alat-t áll. Abban a pillanatban, amikor a (9) dugattyú enged- a (6") visszavezető S:> emelő működésbe lép az (1) sugárcsövet közispső helyzetébe vezeti vissza. A merev visszavezetésfeel járó egyenetlenség kiküszöbölése végett az 1. ábrán szem" lék etett szabályozót járulékosan izodromhsn- !’0 gerrel láthatjuk el, mégpedig a 2. ábrán feltüntetett módon. A (9) fékeződugattyú (8) dugattyúrúdját a (12) izodromdugatltyúval kötjük össze, mefynek (13) hengerét két oldalról (14) és (15) rúgó támasztja meg. mimelletV 95 a henger a (6’) visszaveze^őemelővel csuklósán van összekötve. Mikéínt már fentebb említettük, ügyelnünk kell arra. hogy a (13) izodromhengernek más időállandója lepvén1, mint a (10) fékezőhengernek- vagyis a (11) és 100 (16) mellék vezetékek fojtásait különbözően kell beállítanunk olymódon, hogy a (13) izodromhenger (16) mellékvezetékéi erősebben fojtjuk, mint a (10) fékezőhenger (11) mellékvezetékét. Ezzel ejtjük- hogy az izo- 105 dromhemger a (9) fékezőhenger (8) dugat'yúrúdjának mozgását a (6’) visszavezetőem^őrc változatlanul adja át. tehát úgv működik, mintha jelen sem lenne. Az izodromhenger önmaga csupán a (9) fékeződugaftyúnak a 110 (6’) emelőre kifejtett hatása folyamán lép működésbe, amennyiben (14) és (15) tartói'úgói középhelyzetébe viszik vissza és ezzel a visszavezet).',1si befolyást önmagában i-merr módon kiegyenlítik.
