134088. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus ütőkészülék

Megjelent 1948. évi február hó 16-án. MAGYAR SZABADALMI BTRŐSAG SZABADALMI LEÍRÁS 134088. SZÁM. VIII/a.,. (VJIl/i., XVI/d.) OSZTÁLY. — K-I6358. ALAPSZÁM. Pneumatikus ütökéezülék, Kalchbremier József művezető, Szentendre. A bejelentés napja: 1943. évi február hó 25. A találmány 'légnemű nyomóközeggel •— a gyakorlatban sűrített levegővel — működte­tett, ide-odia mozgatható dugattyút tartalmazó k'í'tezüJéűc, amely eliősorbaini — az üasmiköaben 5 nagy szapoirasággal mozgó dugattyú gyorsan ismétlődő ütései áfel előidézett rázkódások hasznosításával — meg nem kötött betonnak, talajnak vagy más eredetileg: laza tömegnek döngöléísére, ill. rázás;-al való tömörítésére al­io kalimas. A kérdéses célra a gyakorlatban, eddig úgyszólván kizárólag használt villamos vagy robbanómcitoros hajtású döngölő kéTEü'-'-íkek nek a gyakorlatlan több hátrányuk volt. A 15 nagy fordulatszámmal! járó hajtómotorok általában kényesek; állandó karbantartást tesznek szükségei:m§ és drágák. Kisebb for­dulatszám esetén viszont a megkívánt nagy rezgéi:!szá,m elérésére sébességfofeozó áttítelt 20 keidéit alkalmazni, ami a berendezést bonyo­lultabbá teszi és gondos fcelnésí igényel. Ké­nyes résizük volt a különálló hajtómotorral rendelkező eddigi döngölő ksíszülékekniek a hajlékony tengely is, amely a motort a tulaj-25 donképanii rezgéstkelő szerkezettel ösrze­kötöíte. A villamos hajtású ismert döngölő ké&zülékekhjez ezenkívül rendszerint küíötn, védőtranszformátori kellemi használni, a ké­szüléket hajtó vilfemos motor valamint a 30 kezelőszemélyzet védelme céüjábói. Ez an. nál is kukább azüksf'ges volt, inert az áram­vezető részek szigetelései az üzemközbeni állandó rezgések következtében könnyen megsérültek, úgyhogy átütések léphettek fel. Ha villiamoö hajtású döngölő készülékek" 35 kel doPgozuink, és villamos elosztóhálózat nem áll rendelkezésre, — ami pddául váro­sokoa kívüli építkezéseknél, útépítéseknél', stb. gyakran előfordul — külön áramfej­leszíő'berendezésre van szükség. 40 A fenti gyakorlati termé-Kétű hátrányokhoz járul még a következő is: Az ismert döngölő készülékek rezgéstkeltő szerve rendszerint olyan forgó tömeg, amelynek súlypontja a forgástengefyen kívül fekszik, és a rezgése- 45 ket a szóbanforgó forgó tömeg forgáte köz­ben fe-llépő centrifugális erő idézi elő. Ez az erő minden fordulat alkalmával teljesen kö­rüHfordul, vagyis vektora a forgás síkjában egymála után minden irányt felvetsz. A dön- 50 göiőkészül6k megkívánt működeié szem­pontjából azonban a tömegerőknek áJtalában csak két, egymássail eJllenTétesi irány közöt'tSi váltakozása volna szükségesi A körforgó rezgést keltő testtel ellátott készülékek ase- 55 tetein ezért' a föllépő centrifugális erőnek tulajdonképen csak az említett két irányba eső önszstevőit hasznosíthatjuk, sőt esetleg —' megfelelő sBervek útján — még arról is gondoskodnunk kell, hogy az erre; az irányra 60 Merőleges összetevők káros hatásokat ne hoz­hassanak létre. A szóbianforgó, képzülékek működíisi módjia ezért ntem tekinthető cél­szerűnek és gazdaságosnak. A találmány szerinti, döngölőkészülékként 65 kialakított ütőkészülék a hasonló célra való

Next

/
Oldalképek
Tartalom