134031. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliamidek javítására

Megjelent lí>48. évi február hó 3-án. MAGYAR SZABADALMI BIEÖSÍ8 SZABADALMI LEÍRÁS 134031. SZÁM. 'XI/b. (IV/h/1.) OSZTÁLY. — D-5684. ALAPSZÁM. Eljárás poliamidek javítására. Dynamit-Actieo-Gesellschaft vormals Alfred Nobel & Co. cégr, Troisdorf (Bez. Köln). Äbejelentés napja: 1942. évi szeptember hó 29. Németországi elsőbbsége: 1941. évi szeptember hó 29. A poliamidekből előállított lemezeknél» fóliáiknál vagy formadaraboknál, valamint a poliamidek és lágyítószerek keverékeiből előállítóit bőr- vagy gumiszerű termékeknél 6 forró vízzel való megnedvesítéskor a feszültség alatt áldó helyeken bizonyos körülmények között, repedések lépnek fel, mégpedig különösen akkor, ha például hajlítással vagy kihajlítással igénybevett helyieken az elő-10 állításinál esetemként alkalmazod formázási eljárás következtében a szálmolekuláknak egy irányban» különösen kifejezett eligazodása játszódott le. Lemeznek, fóliának vaigy vékonyfalú formadarab egy részének éles 15 kihajlítáaakor bizonyos körülmények között már akkor isi repedések léphetnek fel, ha a kihajlított helyei hideg vízzel nedvesítjük meg. Ez a hátrány anmál erősebben; lép fel, minél nagyobb' az (alkalmazott poliamidnek 20 a víziben való duzzaszihatósága, azaz; például erősebben lép feli adipinsavbeixametiléndiaminból és s-aminokaprolakíámból való keverék-polikondenzátumoknál, mint olyan termékeknél, amelyeket kizárólag adipinsav-25 höxametil'Ébdiiaminból. vagy kaprolaktamból állítottunk elő. Minthogy másrészt poliure'ánoknál! repedések a kihajlított helyeknek még forró vízzel való megnedvesítésekor sem lépnek fel, 30 fel kell1

tételaznünk, hogy a hajlít ásnál vagy kihajlításnál jelentkező repedés a poliamideknek vízben való duzzasztbaíóságávál okozati összefüggésben áll. Minthogy továbbá a repedések az előnybe helyezeti, egyoldalú nyújtás helyein, mégpedig a, nyuj- 35 tási irányban különösen kifej szetten jelennek meg, feji kell tételeznünk, hogy a haj lilásnál vagy kihajlításháil előbb láthatatlan hajszálcsövek keletkeznek, amelyekbe megnedvesítéskor a víz az anyag hidrofil jellege 40 folytán rögtöm behatol és az anyagszerkezetei repedések vagy törési helyek láthatóvá válása mellett .szétrombolja. Ezt iái jelenséget a továbbiakban röviden ,,mállási törésrnek" (Faulbruch) fogjuk nevezni. 45 A találmányi az, hogy a víziben val'ó duzzasz*hatóságot és ezzel a mállási törésit úgy küszöböljük ki, hogy a kellően' magas hőmérsékleteken pépszerű állapotba hozott pbliamidekhtez vagy poliatmidHlágyítoszerke- 50 verékékhez csekély mennyiségű paraformaldehidet vagy formaldehid-lehasító anyagokat '•'• adunk. Az eljárási foganatosítása a következőképpen alakul: 55 1. példa. 70 rész 60% adipinsavhexamietiléndiaminból és 40°/o s-aminöbaprolaktámból való ke_ verékkondenzátumot 30 rész banzoilszulfonsavmetilamiddal 140—180°-ra hevített da- f0 gasztógépben homogénen összekeverünk" *