133986. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás víz szállítására változó emelőmagasság mellett

13398G. kodtunk, centrifugaiszivattyúk nyomócsonk­jához csatlakoztatva a szivattyútelep telje­­sí tmény-biztonságát csökkentette és üzem­költségéti növelte. (A vacuum csökkenése és 5 elvesztése következtében ugyanis az eme’ö­­magasság növekedett meg nagymértékben.) Nagy vízmennyiségek emelésénél újabban alkalmazott korszerű propeller-szivattyúk­nál azonban az eddig ismert szivomya be­li) rendezések alkalmazása esetén nemcsak az üzem drágul meg és a víz'reljesLmény csök­ken a szivomya vacuumának csökkenése vagy elvesztése következtében, hanem tekin­tettel arra. hogy a propaUerszivattyúk telje­­sítményszükséglete az emelőmagassággal arányosan nő, (ellentétben a centrifugai­­szivattyúkkal) a szivornyaképen kiképzett nyomócső vacuumának csökkenése v elvesztése a hajtó gépi berendezésnél olyan 20 túlterhelést okozhat, mely annak üzemképes­ségére és épségére is kihat. Jelen találmány célja az is, hogy szivaty­­tyúkhoz, különösen propellerszivat íyúkhoz csatlakozóan oly szivornya csővezeték terve- 25 zé.si és kivitelezési módját adja meg, mely szivomya csővezetékben a felszabaduló gá­zok mennyisége minimális lesz, úgy hogy ily még magas vacuum alatt álló szivornya csővezeték üzem alatti légtelenítése is ritka 30 időszakos üzemben, kisméretű gépi berende­zéssel, olcsón lehetővé váljék. A találmány szerinti cél elérését és a meg­felelő berendezés tervezésének feltételeit lehetővé tette az a felismerésem, mely sze­­:-’5 rint a propellerszivattyúk üzeme alatt a lapátok alsó felületén ébredő erős vaacum jellegű szívóhatás és a szivattyúban végbe­menő vízmozgás a folyadékokban elnyelt gázok buborék alakjában való kiválását is 4í) előidézi- Arról kell tehát gondoskodni a szi­vattyú nyomótere és a szivornya csővezeték közé iktatott, a légkörrel közlekedő tér köz­beiktatásával, hogy ezek a buborék alakjá­­bán kivált gázok ne kerüljenek a szivornya 4-5 csővezetékébe, — mert annak legfelső pont­ján összegyűlve, annak vacuumát csökkente­nék, — hanem a csővezetékbe való beáram­lás előtt a szabadba távozzanak. A találmány szerinti berendezés egy kivi- 50 teli alakják az A) ábra tünteti fel. Az (1) mentett oldalt (árteret) a (2) hul­lámtéri oldaltól a (3) védtölés választja el. A mentett oldalon (4) megengedett belvíz­szín, a hulláméren a befogadó árvize (5) 55 maximális vízállást idézhet elő. A (6) szi­vornya csővezetéket úgy helyezzük el, hogy annak (7) legfelső alsó éle a megkívánt biz­tonsággal1 feküdjön mag sabban, mint az (5) maximális árvízszín. A szivornya cső vezeték a (8) mentett és (9) hullámtéri olda- (¡0 Ion elhelyezett aknába torkollik. (Ezek a légkörrel közlekedő terek.) A mentett oldalon fekvő (8) akna legfelső szintje kevéssel (10—80 cm-rel) magasabb legyen, mint amilyen magas külvíznél még > kifelé szivattyúzni akarunk. A külső (9) akna magassága tetszőleges lehet A (8) és (9) akna fenékszíntjei alacso­nyabbak legyenek a legalacsonyabb vízállás­nál is, amelynél a szivornyát működtetni :o akarjuk. Itt kell megjegyeznem, hogy ai (9) aknát egy vízalatti kitorkolás azonos értékkel helyettesíti. A (8) akna (10) nyíláson (esetleg csőveze- 75 téken) keresztül van a szivattyú nyomóteré­vel összekötve. A (9) akna pedig a befogadó­val közlekedő csatornával (11) nyílással van összekötve. A szivornya csővezeték legfelső pontján a szivornya csővezetékkel közlekedő SO (12) tartány v£n elhelyezve, ahol a csőveze­tékben még esetleg felszabaduló gázok ösz­­■szegyűlnek, melyeket a, (13) kézi vagy gépi erővel meghajtott, bárhol elhelyezhető, lég­telenítő szivattyúval távolíthatjuk el. E tar- 85 tányhoz csatlakozik a (14) szelep, melyen ke­resztül levegőt bocsáthatunk be a szivornya csővezetékbe, (megszüntethetjük a szivornya csővezeték vacuumát) és így biztosan meg­akadályozhatjuk, hogy az árvíz a szivornya 90 csővezetékén keresztül az (1) mentett old lra átáramolhasson. Felmerülhet annak a szüksége is, hogy a szivornya csővezetéket a töltés koronája alá kell elhelyeznünk (pl. ha a töltés koronáján közlekedési út vagy vasút vezet). Hogy ez esetben is a védtöltéssel egyenlő biztonságot érjünk el, a befogadó magas vízállásnál a mentett oldalra való vízbehatolás ellen, a szivornya csővezetékhez, illetve a (12) lég- 100 tartányhoz a légtelenítő berendezés csatlako­zását úgy oldjuk meg, hogy az a szivornya csővezetékben légtúlnyomás előálítására is alkalmas legyen. (Tehát a nyomó és szívó oldali csatlakozásokat felcserélhessük a lég- 105 telenítő berendezésnél, vagy külön berende­zéssel létesítünk túlnyomást a csővezeték­ben.) így a csővezetékben kis légtúlnyomás­sal elérhetjük, hogy a szivornya csővezeték azonos biztonságot szolgáljon vízbehatolás mi ellen, mint a védtöltés. Gyenge minőségű- (kevésbé áUékony) földanyagból készített védtöltést nem cél­szerű terhelni, ezen követelményt is kielégí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom