133985. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen nagy térfogatú és felszívóképes rostképződmények, különösen papír, vagy rostbunda előállítására
1335)85. 3 higiénikus és orvosi célokat szolgáló celulóza-vatfa elöállíiása esetéin, mert ekkor egyidejűleg a sterilizáló- és fehéritőhatás is érvényre jut. 5 A gázfejlesztő anyagokban és járulékos vegyszerekben, pl. katalizátorokban fennálló nagy választék lehetővé teszi, hogy a találmány szerinti eljárás; bármily előállítani kívánt végtermék esetén alkalmazzuk. A gáz- 10 leadó vegyszerek mennyiségének, a hőmérsékleteknek, a szárításnak a változtatásával igen egyszerű és tetszetős lehetőség áll rendelkezésünkre a tekintetben, hogy a végtermék térfogatát tökéletesen egyenletesre állít- 15 suk be. A gázfejlesztő anyagokat előnyösen folyékony, különösen oldott állapotban alkalmazzuk. Előnyös, ha a gázfejlesztő anyagok mellett 20 olyan további adalékokat is használunk, amelyek az oldat felületi feszültségét megváltoztatják. Ilyenek pl. nedvesítő vagy habképző anyagok. A találmány szerinti eljárást rostképződ- 25 mények előállítására a legkülönfélébb módokon alkalmazhatjuk. Ha pl. kézzel merített papírlapokat állítunk elő, elegendő, ha a gázt fejlesztő vegyi anyagokat a rostanyag szuszpenziójába adagoljuk és a Testtömeget a 30 szitakereten engedjük felpuff adni. Gépi munkamód esetén az anyagszalagoknak a vegyi anyagokkal való egyenletes átitatásánál ismert berendezéseket, mint porlasztó-fúvókákat, vagy szóró-pisztolyokat al 35 kalmazhatunk. Úgyis eljárhatunk azonban, hogy az anyagszalagot merülő, illetve simitóhengerek segítségével gázfejlesztő anyagokkal ellátott fürdőkön vezetjük át. Eltekintve ez egyszerű berendezésektől, a találmány 40 szerinti eljárás foganatosítására további szerkezetekre nincs szükség. Síkszitás papírgép alkalmazása esetén a gázfejlesztő anyagokat a rostanyagnak a szitára juttatása előtt adagolhatjuk. Henger- 45 szitás papírgép esetén pedig a gázfejlesztő anyagot már a keverőkádban a szitateknőbejutás előtt keverjük hozzá. A gépi munkamenet a szokásos módon folyik, azaz az anyagot először sajtolósz>akaszban körülbelül 50 50% abszolút szárazanyag tartalomig víztelenítjük, majd a szárítószakaszban az anyagszalagot fúvókák segítségével oly vegyszerekkel nedvesítjük, amelyek gázt fejlesztenek. De úgyis eljárhatunk, hogy az anyag- 55 szalagot merítő vagy simitóhenger segítségével oly kádon vezetjük át, amely a gázfejlesztő anyagokat tartalmazza. Ekkor önként igen élénk buborékképződés indul meg, amely az anyagsaalagot felpuffasztja. A vegyi anyagok hozzáadása az előbb em- ,l(l lített két berendezés segítségével a sajtoló és szárítószakasz között- vagy csupán a szárítószakaszban is bekövetkezhetik. Végül a már kész, száraz anyag utókezelése is lehetséges. Csupán szárítóhengerek alkalmazása ese- t,a tén szükséges, hogy nagy térfogatú rostképződmények előállításakor a. szárító nyomóhengereit és a száraz simítóművet kikapcsoljuk. A legjobb eredménnyel használhatjuk a callulózargyártásból ismert síkszitás víztelenítőgépeket is, szárítószalaggal vagy szárítóaknában való szárítással kapcsalatban. Az ai lehetőség, hogy rostképződmények térfogatának és felszívóképességének nőve- li} lése a leírt egyszerű módon elérhető, korántsem volt előrelátható. Különösen meglepő a rostképződményeknek gázfejlesztő anyagokkal való előállítási lehetősége akkor, ha papírgépen dolgozunk, mivel ez esetben sí) a feldolgozásnak nagy munkasebesség mellett néhány másodperc alatt kell lefolynia. Ehhez azonban szükséges, hogy a gázfejlődés szinte robbanásszerűen következzék be, aminek folytán viszont attól lehetne tartani, ^ hogy a papíros vagy rostbundaszalag felszakad. Meglepően azt tapasztaltuk, hogy a találmány szerinti eljárással sikerül olyan szalagot vagy rostbundát előállítani, amely belsejében nagy mértékben fellazított és ^0 egyidejűleg felső és alsó felületén teljesen összefüggő lapszerkezetet mutat. A találmány korszakalkotó haladást jelent oly termékek, mint. c ell u tó za- vattja előállításában, amelyeket eddig csak többszörös 95 szalagban vagy tekercsben lehetett feldolgozni. Immár lehetséges, hogy a kívánt térfogatot egyetlen munkamenetben érjük el, mimellett .a különösen vastag rostbundák előállításakor rostanyagot takarítunk meg és 100 oly képződményekhez jutunk, amelyeknek négyzetméterenkénti súlya meglepően oly mértékben kicsiny, amelyet eddig elérni nem sikerült. A találmány szerint a rostképződmények térfogatának növelését oly 105 mértékig fokozhatjuk, hogy egyetlen munkamenetben oly vastag cellulóza-szalagot állíthatunk elő, amely a szokásos cellulóza-vatta tizenhatszorosának vagy még többszörösének felel meg. no Ha egyrészről karbonátokat, bikarbonátokat, szulfitokat, biszulfitokat és hasonlókat, másrészről pedig timsóoldatokat alkalmazunk, akkor az is lehetséges, hogy enyvezett
