133971. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminotiazol származékok előállítására
Megjelent 19-18. évi január hó 15-én. M A fi T A R S Z A B A D A LIII BÍR ó SÁG SZABADALMI LEÍRÁS 13 »971. SZÁM. IV/h/1., (I V/li/2.) OSZTÁLY. — C-5;i8G. ALAPSZÁM. Eljárás aminotiazol származékok előállítására. Chiiioiu gyógyszer és vegyészeti termékek gyára r.-t., (Dr. Kereszty & Dr. Wolf) cég, Újpesten. A bejelentés napja: 1940. évi március hó 8. Pótszabadalom a 131475. számú törzsszabadalomhoz. A 131.475. magyar szabadalmi leírásban ismertetett eljárás további fejlesztéseként azt találtuk, hogy értékes aminotiazol származékokhoz jutunk, ha arilszulfo-tiokarbamídeket 5 olyan di-vagy poliketonokkal hozunk reakcióba, amelyeknél legalább az egyik karbonil csoport melletti szénatomon szekunder halogén atom van. s ezután esetleg a nyert terméket, hidrolizáló, dezacilező behatásnak 10 vetjük alá. E termékek egyrészt nyersanyagok antikokcid hatású anyagok készítésére, másrészt számos képviselőik maguk is antikokcid hatást mutatnak. így előnyösen használhatók olyan arilszulfo-tiokarbamidok, meló lyeknek aril csoportjában amino, vagy acűamino, vagy ilyenekké átalakítható csoportok vannak. Ilyen kiindulási anyag például a p-amino-, a p-acetilamino-, vagy p-nitrobenzolszulfo-tiokarbamid. 20 Di- vagy polikctonok helyett, olyan származékaikat is használhatjuk, amelyeknél egy vagy több keton-csoport valamilyen funkcionális származék alakjában van jelen, mintamilyenek pl. az acetálok, fél .acetálok, enol- 25 észterek, enol-éterek, oximok, hidrazonok, sz emikarbazonok. Alkalmas kiindulási anyag pl. a szimmetrikus monoklór-acetilaceton, vagy a monoklór-diacetil-mono-oxim és hasonlók. 30 A vegyfolyamat végrehajtására vonatkozó közelebbi körülmények általában olyanok lehetnek. mint amelyeket a 'törzsszabadalom ismertet. Példák: 1. 2.7 g szimmetrikus mono-klór-acctilace- 35 iont, 5-5 g p-acetilamino-benzolszulfo-tiokarbamidot 6 cm3 száraz piridinnel kevergetünk. Heves reakció következik be. A halványsárga ömledék néhány órai állás után kristályosán megdermed. 40 cm3 víz hozzáadásai után e1- 40 dörzsöljük és leszűrjük, vízzel mossuk. Elméleti termelésben a 2-(p-acetilamino-benzolszuI- famido)-4-metil-5-aceto-tiazolt kapjuk, amely 280°-ig nem olvad meg. E termékből 2.5 g-t % órán át 20 cm3 10 45 térf. °/o-os nátronlúggal és 5 cm3 vízzel forralunk. A halványsárga oldathoz 2.5 cm3 jégecetet adunk, mire csapadék képződik, amelyet leszűrünk, vízzel mosunk. A megszárad: terméket 9 cm3 abs. alkohollal forraljuk, le- 50 hűtjük és szűrjük. 213—214°-on olvadó 2-(p-amino - benzolszul£amido)-4-metíl-5-aceto-tiazolt kapunk, 'amely antikokcid hatást mutat. E termékhez eljuthatunk úgy is, ha a monc-klór-acetilacetont p-amino benzo^szulfo-tío- 5r> karbamiddal kondenzáljuk. 2. A mono-bróm-diaoetilnek az alábbi képlet ű monoximjából BrCHoCO. C — CÉL N OH 3.6 g-t és 5.5 g p-acetamino-benzolszulfo-tio- fiO karbamídot elkeverünk 6 cm3 száraz piridin-
