133959. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső
2 133959. katódatesten helyezkedik el, melynek belső oldalán esetleg folytonos, mindenesetre \azonban a katódatest végeiből kiugró, csőalatkú test vian, mely oly anyagból készült 5 és oly vastagságú, hogy a hőmérséklet esés e test kiálló végei mentén 2 mm hosszon, át legalább 300 C°-ot tesz ki. önként értetődik, hogy ekkor a katóda belsejében levő hevítőelem hossza a ka tódia emissziórétegét hor- 10 dozó szerv hosszánál nem nagyobb. E katódajszerkezetnél lényeges körülmény ugyanis, hogy a végveszteségek korlátozását a hőmérsékletnek a borított katódarészea át való jobb egyenletesség elérésével, teljesen ló pontos központosítás, stabilitás és szilárdság megtartásának lehetőségével és a katóda egyszerű szerkezetével kielégítő mértékben csupán akkor kombinálhatjuk, amikor arról gondoskodunk, hogy a katóda közepe és a közpon- 20 tosító. vagy rögzítőpontok közötti hőmérsékletesés lehetőleg gyors, azaz lehetőleg rövid távolságon át lehetőleg nagy legyen. E tekintetben utalunk arra, hogy e célból minden további nélkül nem elégséges, hogy ismert 25 szerkezetet, pl. ,a 40.577. sz. holland szabadalmi leírás szerinti szerkezetet alkalmazzuk; e szabadalmi leírás javaslata szerint közvetett hevítésű katódát oly katódatesttel látunk el, mely két rétegből áll, még pedig 30 rossz hővezetőképességü anyagból készült alsó rétegből, melyre jó hővezetőképességü anyagból készült réteget viszitek fel. A leírás vas-nikkel-kombinációkat említ esetleges krómadalékkal egyrészt és rézadalékkal 35 másrészt. A katódia, rögzítése és központosításia külön támaszt ótestek révén történik, melyeknek egyik végét a belső csövecske köré csíptetjük, másik végét pedig csillámból vagy hasonló anyagból készült részekhez 40 rögzítjük. Ebből az következik, hogy még akkor is, amikor, mint ebből a szabadalmi leírásból kitűnik, arra a gondolatra jövünk, hogy a vezetés révéin előidézett hő vesz tőségeket katódaitestként kis hővezetőképességű 45 anyagból készült különleges cső alkalmazásával korlátozzuk, ebből még közvetlenül az az elgondolás nem'következik, hogy a feltételeket akként válasszuk, hogy a, hőmérsékletesést az emissziórésztől kezdve egészen a $0 támasztó vagy központosító pontig e, belső csövecske kiugró végeiben dolgozzuk fel. Ez csupán akkor lehetséges, amikor, mint az említett szabadalmi leírásnál, nem csupán az említett csövecske anyagárai, hanem a 55 méretezésre is ügyelünk. Kielégítő eredményeket csupán a találmány szerinti katóda használata révéin érünk el. A találmány egyik foganatosítása szerint az esetleg folytonos belső cső krómnikkelből, vpsnikkelből vagy kisebb hővezetőképességü anyagból 60 van- Azt a jellemzőt, hogy a belül alkalmazott csőnek teljesen folytonosnak lennie nem kell, akként kell értelmeznünk, hogy elégséges, ha a katóda végein oly mianzsettákat alkalmazunk, melyek az emisiszióréteg hor- 65 dozótestén néhány mm-rel túlérnek. Előnyösnek bizonyult, hogy a belső csövet 40 mikronnál vastagabbra ne vállasszuk. Az említett ötvözetektől, mint nikkelvas, nikkelkróm, stb. eltekintve, más, kis hővezető- 70 képességű ötvözeteket is laikallmazhatunk. A találmány szerinti szerkezet lényeges eleme abban van, hogy a katóda és kiváltképpen az elektródarendszer építése igen egyszerűvé válhat. így pl. a találmány egyik sajátos fo- 75 ganatosítása szerint a katódát közvetlenül & kiugró alsó rétegen csillámból vagy hasonló anyagból készült rész nyílásában központosíthatjuk- Ekkor semmi sem állja út ját, hogy a katódát meglehetősen szilárdan 80 be ne csíptessük, minthogy la végeken adódó különösen csekély hővezetés következtében a katóda és csillám közötti nagy érintkezőfelület semmiféle nehézséget elő nem idéz, sőt szerkezeti szempontból éppenséggel elő- 35 nyös lehet. A találmány szerinti cső más foganatosítása szerint a katódát e kiugró részek segélyével közvetlenül fémhordozószervhez hegesztjük. Az ebben rejlő és a találmány ré- 90 vén adott lehetőségek igen lényegesek, minthogy ennek következtében a közvetett hevítésű katóda rögzítéséhez többé külön támasztótesteket, amilyeneket pl. az említett szabadalmi leírás ismertet, alkalmaz- 95 nunk nem kell. Az ilyen járulékos támasztószervek alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket nem kell lebecsülnünk, ha, meggondoljuk, hogy az újabb csőszerkezeteknél, melyeknél az egyes elektródák egymástól igen 100 kis távolságban vannak, aiz ilyen járulékos támasztószerkezetek súlyos bonyodalmakat idéznek elő. A találmányt még részletesebben a rajz kapcsán magyarázzuk meg, melyen a talál: 105 mány szerinti cső egy része látható-A rajzolni (1) la cső lapításia, (2) és (3) pedig oly csillámlemezek, melyekben áz egyes elektródákat, amelyek közül csupán a katódát tüntettük fel, központosítjuk. A katóda 110 (8) hevítőelemből és oly katódat estből van összeépítve, amely az (5) és (6) helyeken a csillámlemezekbe dugott és ezéken a helyeken a lemezek révén közvetlenül központosított, kis hővezietoképességű anyagból ké- 115 szült (4) rétegből és az emisszióréteget hor/
